HTML

Policity

A Policity szerzői itt osztják meg véleményeiket, a csapatra jellemző sokszínűség jegyében.

Hirdetés

Friss topikok

Blogajánló

Címkék

1968 (1) 2006 (1) 2006 os választás (1) 2012 (1) 2013 (3) 2014 (23) 2014-es választás (10) 2014 es választás (1) 56 os forradalom (1) ab (1) áder jános (2) Áder János (1) ágak (1) akadémia (1) akcióterv (1) aláírásgyűjtés (1) alaptörvény (4) alaptörvény asztala (1) Alföldi (1) alföldi róbert (1) alkotmány (1) alkotmánybíróság (2) alkotmánymódosítás (1) alkotmányos alapjog (1) államadósság (3) államfő (1) állami nyugdíj (1) állampapír (1) állampárt (1) állampolgárok (1) állampolgárság (3) államszocializmus (1) alternatíva (1) alvás (1) angol (1) ángyán józsef (1) antiszemita (1) antiszemitizmus (1) assange (1) átok (1) atom (1) atomerőmű (2) attila (1) ATV (1) az év hülyéi (1) a tanú (1) baja (1) bajai videó (1) bajnai (12) Bajnai (7) bajnai gordon (3) Bajnai Gordon (4) balogh józsef (1) balog zoltán (1) baloldal (19) baloldali összefogás (2) bankszámla (1) barosso (1) Barroso (1) bayer (1) Bayer Zsolt (1) bayer zsolt (1) békekölcsön (1) békemenet (2) békemenet magyarországért (1) belügyminisztérium (1) bencsik andrás (1) benes dekrétumok (1) beruházás (1) betegség (1) bibó szakkollégium (1) bilderberg-csoport (1) bíróságok (1) bírság (1) biztonságpolitika (1) bkv (1) blog (2) blogger (1) blogger; (1) Böjte Csaba (1) bokros lajos (1) borókai gábor (1) börtön (1) bruck gábor (1) brüsszel (3) btk (1) budai gyula (1) budai liberális klub (1) budapest (2) budapest 2014 (1) budapest pride (1) bundestag (1) cdu (1) centrum (1) chapman (1) chemtrail (1) cia (1) cigányság (2) civilizáció (1) csányi (1) csu (1) csúcsminiszter (1) dajcstomi (1) dániel péter (2) dedikált alaptörvény (1) delphoi (1) demokrácia (5) demokrácia deficit (1) demokrata (3) demokratikus deficit (1) demokratikus koalíció (2) demokratikus koalíció platform (2) demokratikus legitimáció (1) demonstráció (2) depolitizált (1) deutsch tamás (2) diagnózis (1) die linke (1) diktatúra (1) DK (2) dk (18) dkp (3) dr. Schmitt Pál (1) dresszkód (1) Dúró Dóra (1) e14 (1) Egyenes beszéd (1) egyéni (1) egyesült államok (1) egyetemfoglalás (2) egyetem tér (1) egyeztetés (2) egypártrendszer (1) egység (1) Együtt (1) Együtt-PM (1) együtt-pm (1) Együtt 2014 (8) együtt 2014 (10) élelmiszer (1) elhatárolódás (1) ellenzék (27) ellenzéki (2) ellenzéki összefogás (2) elmúlt nyolc év (2) elszámoltatás (1) elte (2) elte ájk (1) elvándorlás (1) emigráció (1) emi klub (1) emmi (2) energiapolitika (1) ep-választás (1) érdek (1) erdély (1) érték (1) értelmiség (1) értelmiségi (1) esterházy jános (1) eu (2) európa (1) európai bizottság (1) Európai Egyesült Államok (1) Európai Unió (1) európai unió (2) európa tanács (1) évértékelő (1) facebook (3) falus ferenc (1) fbi (1) felcsút (1) felsőoktatás (6) felsőoktatási (1) felvidék (1) ferenc (3) ferguson (1) fiatalok (4) fidesz (23) Fidesz (8) fidesz kdnp (1) fidesz tisztújítás (1) film (1) fitch (1) fitch ratings (1) fodor gábor (1) főpolgármester (2) forradalom (1) fót (1) g. fodor gábor (1) G. Fodor Gábor (1) galaktikus birodalom (1) galamus (1) gál j. zoltán (1) gaudi-nagy tamás (1) gazdaság (5) gazdasági miniszter (1) gazdasági válság (1) gergely (1) guardian (1) gubík lászló (1) gurcsány ferenc (1) gyarmatosítás (1) Gyöngyösi Márton (2) gyöngyöspata (1) Gyurcsány (1) gyurcsány (18) gyurcsány ferenc (14) haha (1) hajléktalan (1) hallgatói hálózat (1) harangozó (1) harrach péter (1) hatalmi (1) hatalom (1) határontúli (2) határon túli (1) házelnök (1) hegemónia (1) helsinki bizottság (1) heti válasz (1) híradó (1) hitelesség (2) hitelminősítők (2) hoffmann rózsa (5) hóhelyzet (1) hollywood (1) höok (2) horn gábor (1) horoszkóp (2) horváth andrás (1) horváth csaba (1) humán csúcsminiszter (1) ideológia (2) ifjúsági kereszténydemokrata szövetség (1) igazságszolgáltatás (1) iksz (1) imázs (1) imf (3) integráció (1) interjú (2) intézményrendszer (1) jankovics marcell (1) janukovics (1) járai zsigmond (1) jávor (1) jegybank (1) Jobbik (2) jobbik (11) jobbik ifjúsági tagozat (1) jobbik szavazók (2) jobboldal (3) jogászképzés (1) jólét (1) jóri andrás (1) kádár 100 (1) kádár jános (1) Kálmán Olga (1) kampány (16) kampányfilm (2) kampánypénzek (1) kapcsolat.hu (1) kaposvári egyetem (1) karácsony (2) karácsony gergely (2) karantén (1) katasztrófa (1) kdnp (2) kémkedés (1) kérdőív; (1) kerekasztal (1) kerényi (1) kerényi imre (1) keretszámok (2) kétharmad (1) kiábrándultság (1) kínai átok (1) kispártok (1) kivándorlás (3) knézy jenő (1) koalíció (3) kocsis máté (1) köcsöglista (1) költségtérítés (1) költségvetés (3) költségvetés 2012 (1) kommentek (1) kommunikáció (2) kommunizmus (2) koncepciós per (1) konferencia (1) konfliktus (1) kongresszus (2) konszolidáció (1) konzervatív (2) konzervativizmus (2) konzultáció; (1) körkép (1) kormány (2) kormányválság (1) kormányváltás (1) kormányzás (3) korszakváltás (1) kósa (1) kósa lajos (1) Kötcse (1) kötcse (1) kövér (1) kövér lászló (1) középosztály (1) közmédia (1) köznevelés (1) közoktatás (1) közösség (2) közszolga (1) köztársaság (1) köztársasági elnök (6) köztisztviselő (1) közvélemény-kutatás (2) kritikai értelmiség (1) kubatov lista (2) külfold (1) külhoni (1) kultúra (2) kultúrkampf (1) kultúrpolitika (1) kuncze gábor (2) kunhalmi ágnes (1) kuruc.info (1) l. simon lászló (1) lászló (1) lázár jános (4) legyen béke szabadság egyetértés (1) lehallgatási botrány (1) lehet más (1) Lehet Más (1) lehet más a politika (1) leminősítés (1) lemondás (5) lendvai (1) lendvai ildikó (2) lenhardt balázs (1) levél (1) liberális (1) liberálisok (1) liberalizmus (2) lista (1) lmp (9) LMP (6) m1 (1) magánnyugdíj pénztár (1) magántulajdon (1) magyar (1) magyarország (2) magyarország ma (1) magyar csapat (1) magyar foci (1) magyar hajnal (1) Magyar Hírlap (1) magyar rádió (1) magyar televízió (2) magyar válogatott (1) mandátum (1) mandiner (1) mandiner blog (1) manyup (1) martonyi jános (2) matelcsy (1) matolcsy (3) matolcsy györgy (3) medgyessy (1) média (3) médiatörvény (3) megemlékezés (1) meghallgatás (1) megszorítások (1) megújulás (1) merkel (1) mese (1) messiás (1) mesterházy (6) Mesterházy (1) mesterházy attila (15) Mesterházy Attila (1) mezőgazdaság (1) mi6 (1) michael brown (1) migráció (2) Milla (1) miniszterelnök (1) miniszterelnök-jelölt (1) miniszterelnökség (1) missouri (1) mnb (1) moddys (1) modernizmus (1) molinó (1) Molnár Tamás (1) molnár zsolt (1) moodys (1) mozgalom (1) mozi (1) mszmp (2) MSZP (6) mszp (29) mszp kongresszus (1) mtva (1) Műegyetem (1) multik (1) munka (1) munkahely (1) munkanélküliség (1) napirend (1) napirend előtti felszólalás (1) nefmi (1) németh szilárd (1) németország (1) német kormány (1) nemzet (2) nemzetgazdaság (1) nemzeti (1) nemzeti hitvallás (1) nemzeti konzultáció (1) nemzeti kulturális alap (1) nemzeti radikális (2) Nemzeti színház (1) nemzeti színház (1) nemzeti ügy (1) nemzeti ünnep (1) Népszava (1) népszavazás (1) NER (1) ner (1) nka (1) nmhh (1) novák előd (3) nsa (2) nyelv (1) nyelvtanulás (1) nyerges (1) nyugdíj (2) nyugdíjasok (1) nyugdíjrendszer (1) oktatás (1) oktatáspolitika (1) október 23 (1) október 23. (2) olajfa (1) önkormányzati választások (2) önvédelem (1) Orbán (1) orbán (9) Orbán-kormány (1) orbán-kormány (1) orbán viktor (17) oroszország (1) országos lista (1) országvédelmi terv (1) országvédemi költségvetés (1) összeesküvés (1) összefogás (3) őszöd (3) őszödi beszéd (1) paks (1) Paks (1) Paks-vita (1) Paks 2 (1) pál (1) pálgium (1) palpatine (1) paradigma (1) paradigmaváltás (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (7) párt (2) pártalapítás (1) pártfinanszírozás (1) pártok (1) pártpolitika (1) pártpreferencia (1) pártrendszer (1) pártszakadás (2) pártszavazás (1) perverz koalíció (1) piaci modell (1) piknik (1) plágiumbizottság (1) PM (1) pokorni (1) polgármester választás (1) polgár dóra (1) policity (1) politika (2) politikai elemző (1) politikai gondolkodás (1) politikus (2) politológus (2) program (1) putyin (1) radikális (1) reagálás (1) rektor (1) remény (1) rendelet (1) rendőrség (2) rendszerváltás (5) rendvédelmisek (1) republikon intézet (1) révész máriusz (1) rezsicsökkentés (2) román-magyar (1) roszatom (1) sajtótájékoztató (2) sarkalatos (1) scheiring gábor (1) schiffer (3) Schiffer (2) Schiffer András (1) schiffer andrás (4) schmitt (1) schmitt pál (2) Schmitt Pál (1) second hand (1) seres lászló (1) simicska (1) sirály (1) snowden (1) sólyom lászló (1) soros györgy (1) SP (1) spanyolország (1) spd (1) stadion (1) stadionok (1) standard and poors (1) star wars (1) szabadelvű polgári egyesület (1) szabadság (1) szabadságharc (1) szájer józsef (1) szájkosár; (1) szakály sándor (1) szakértelem (2) szakértői (1) szakpolitika (1) szakszervezet (1) szalai annamária (1) szanyi tibor (2) szarvas koppány bendegúz (1) szavazójog (1) szdsz (3) szegedi csanád (2) Szegedi Csanád (1) szegénység (2) szélbal (1) szélsőjobb (1) személyes adatok (1) személyi kultusz (1) Szentpéteri Nagy Richard (1) szerelem (1) szervilizmus (1) szerzett jog (1) szíjjártó (2) szíjjártó péter (1) szimbolizmus (1) szimpátiatüntetés (2) színház (1) szivola (1) szlovák (1) szlovákia (1) szobordöntés (1) szoci (1) szociális (1) szocialista (2) szocializmus (1) szolidaritás (2) szolidaritási adó (1) tamás (1) táncsics (1) tandíj (3) tárki (1) tarlós istván (2) távközlési adó (1) távozás (2) technokrata (1) telefonadó (1) telefonálás (1) tematizálás (1) terépcsecső (1) the (1) the guardian (1) this is sparta (1) tiltakozás (1) tisztogatás (1) tízszerannyian (1) torgyán józsef (1) törvény (1) törvények (1) trafik (1) tudati forradalom (1) túlzottdeficit-eljárás (1) tüntetés (7) turizmus (1) tusványos (1) twitter (1) ügyészség (1) újévi beszéd (1) ukrajna (1) unortodox (1) usa (2) útelágazódás (1) vadai (1) vadai ágnes (2) vágó gábor (1) válasz (1) választás (4) választási eljárásról törvény (1) választási rendszer (1) választások (7) válság (2) vdsz (1) véderő (1) végtörlesztés (1) vélemény (1) via nova (1) videó (1) videóüzenet (1) Vidnyánszky (1) vidnyánszky attila (1) vikileaks (1) visszaható (1) visszatérés (1) vita (2) vitányi iván (1) vitézy dávid (1) vízió (1) volner jános (1) vonalkód; (1) vona gábor (4) wikileaks (3) win-win (1) wittner mária (1) zászlóbontás (1) zavargások (1) zsidó (1) zsolt; (1) Címkefelhő

Egy valamit nem lehet elvitatni a Kunhalmi Ágnes féle MSZP-s kampányvideótól.
Hatásos.

kunhalmi.jpg

Nézi az ember, és közben érzi, ahogy darabokban ég le az arcáról a bőr. A tízedik másodpercben kezdi magát szégyellni, a felénél már legszívesebben valahol az asztal alatt bujdokolna. Az első megszólalás végén aztán teljesen világossá válik, hogy ezzel a förtelemmel ismét csak magukat vágták pofán a szocik, így hát okkal merülhet fel a gondolat, hogy ezt a szennyet bizony kár volt elkészíteni. Hiszen annyi hasznosabb dologgal el lehetett volna tölteni azt a huszonöt percet, ami alatt ezt a valamit olyan nagy lelkesen összegányolták. Az operatőr például ebédelhetett volna egy jót, de főleg gyorsat. Vagy összegereblyézhette volna az avart a kertben. A lényeg, hogy a videokamera ki lett volna kapcsolva, így addig sem merült volna az akkumulátora.
Ami viszont biztos, hogy az internet még ma is egy szebb, boldogabb hely lenne. Olyan amilyennek egykoron, ennek a videónak a megszületése előtt ismerte a világ.

Aztán az ember felocsúdik az első sokkból, és ott folytatná napi tevékenységét, ahol pár perccel ezelőtt abbahagyta. De nem megy, egyszerűen nem megy. Elgondolkodik, hogy miért is érzi magát olyan kínosan. Furcsa érzés fogja el. Mintha valahogy neki is köze lenne ehhez az egész abszurdumhoz. Az nem lehet – gondolja. De csak nem hagyja nyugodni valami. A videó végén felvillan egy logó. Gazdáival kapcsolatban a szavazóképes állampolgárnak kínos gondolatai támadnak. Tizenkét éven keresztül bizony ezek kormányozták ezt az országot. 

Ezek kormányozták ezt az országot. És csak emésztgeti. Émelyeg.
A gondviselésnek hála ma már nem kormányoznak. Semmit se. Ma már csak „mentik a menthetőt” a süllyedő hajóról. Teszik mindezt hatéves gyerekek fejére állva, diktatúrát kiáltva, az „utolsó esély” jogán.

Feltételezhető, hogy – a különös módon egyre inkább Lendvai Ildikóra hasonlító – Kunhalmi Ágnes tudatában van annak, amivel talán még egy hatéves gyerek is pontosan tisztában van.
A Margitszigeten nem lesz Orbán Viktor atomerőmű.
Semjén Zsoltnak nem lesz lovas szobra a Mészáros Lőrincről elnevezett téren.
Schmitt Pál nevét nem fogja múzeum viselni – vagy, ha egyszer mégis, akkor azt, mint kétszeres olimpiai bajnok sportoló fogja kiérdemelni.

Hatéves gyerekek szájába adni politikai böszmeségeket, szemenszedett hazugságokat, igazán derék dolog. Olyan nyugatos, liberális, demokrata dolog.
Ide jutott mára a szociáldemokrata eszme hazai képviselete. Vajon mit mondana Kéthly Anna, ha találkozhatna a „szellemi örökössel”, Kunhalmi Ágnessel?
Úgy sejtem, először elmagyarázná neki, mi is az a diktatúra. Ő ugyanis valóban kénytelen volt egy életen át megszenvedni azt. Aztán azt is elmagyarázná neki, hogy miért nem egyeztethető össze a szociáldemokrata eszme a hatéves gyerekek szellemi kényszermunkájával.
De Kéthly Anna szóhoz sem jut.
Kár, hogy nincs itt.

Ma amúgy kíváncsi kedvében van az ember, kérdezne hát még egyet-mást.
Mondjuk a szülőtől.
Hogy mit érzett, amikor megengedte, hogy a gyerekét ilyen ostobaságba belerángassák?
A kampánystratégától.
Hogy miféle aljas húzás egy kisgyereket (aki láthatóan nem érti, hogy uzsonnaidőben miért kérdezgetik a Margitszigetre hetes busszal járó Semjén Pál bácsiról) Marionett bábu módjára cibálni huszonöt szavazat elnyerésére ácsingózva?

És végül Kunhalmi Ágnestől, hármat is.
Vajon el tudja képzelni azt, hogy harminc év múlva az a szerencsétlen gyerek megkérdezi Öntől vagy bármelyik jelenlegi párttársától: miért nem áll meg a hetes busz a Mészáros Lőrinc téren?
Vagy esetleg azt kérdezi: mégis miért kellett neki hatévesen ahhoz asszisztálni, hogy az MSZP belehazudjon több millió ember arcába?
Vagy egyszerűen csak azt a kérdést teszi fel:
Maguk tényleg ennyire?

Választ erre nem vár, nem kisgyerek már, tudja azt magától is.


 

 

Címkék: kampány választás mszp önkormányzati választások kampányfilm kunhalmi ágnes

22 komment · 1 trackback

Augusztus végén Kósa Lajos azt mondta, hogy Falus Ferenc már akkor elvesztette a budapesti főpolgármester-választást, amikor még a kampány sem kezdődött el.

10717657_903669659662119_184789514_n.jpg

Kósa úr nagyot tévedett. A helyzet úgy áll, hogy balliberális szempontból ennél sokkal rosszabbnak tetszik a csillagok állása.

A kínai álmoskönyvek szerint nem jó jel főpolgármester-választáson elindítani egy kecskét.

A kínai álmoskönyvek szerint nem jó jel főpolgármester-választáson elindítani egy csecsemőt.

A kínai álmoskönyvek szerint nem jó jel főpolgármester-választáson elindítani a szomszéd sorházból a Hentes Pista bácsi géplakatos unokaöccsét.

Tarlós István a négy éves regnálása alatt átadott, az elődje által húsz éven át be nem fejezett 4-es metró egyik állomásán ismerteti a következő öt éves főpolgármesteri ciklusra vonatkozó programját.  

Falus Ferenc leönti (leönteti) magát egy vödör hidegvízzel, miközben két méterrel előtte egy riadt óvodáskorú sikítófrászt kap.

10714789_903670142995404_762828611_n.jpg

 

Tarlós István az idén nyáron átadott új ferencvárosi stadionban rendezett sajtótájékoztatón bejelenti, hogy a fővárosi nagyberuházások a következő öt év során is folytatódni fognak.

Falus Ferenc bevallja, hogy tulajdonképpen annyi esze van, mint egy lónak.

Tarlós István…

Falus Ferenc elárulja, hogy egy lóval szokott nyaralni menni.

Tarlós István kér egy kávét.

Kósa úr nagyot tévedett.

2014-ben csak technikai értelemben véve lesz főpolgármester-választás. Gyakorlatilag meg nem lesz. Egy valami a napnál is világosabban látszik: Falus Ferenc arra is kevés, hogy tiszta lelkiismerettel nemet lehessen rá mondani.  

Nincs választás. Azért nincsen, mert a balliberális oldal – már nem először  hülyének nézi a budapestieket. Falus Ferenc egy nemhez kevés.

 

Pironkodva adom elő szerény kérésem:

Tisztelt budapesti baloldal!

Vegyék komolyan a főpolgármester-választást!

Ugyan, tessenek már kiállítani egy olyan embert, akire ez a város szégyenkezés nélkül tud nemet mondani!

(Update: a legfrissebb nem hivatalos hírek szerint Falus Ferenc visszalép Bokros Lajos javára. Mi megmondtuk, ugye?)

Címkék: budapest önkormányzati választások tarlós istván főpolgármester falus ferenc budapest 2014

12 komment

A hetek óta tartó változó intenzitású amerikai városi kerületi konfliktusról szóló képek, valamint hírek bejárták a világsajtót és rendszeresen szerepelnek a hazai médiumokban is. Legtöbbször szerintem kicsit egyoldalúan tárgyaljuk itthon a kérdést. Kerner Zsolt egyébként szerintem remek írása volt az, amely szerény kis téma boncolgatására ösztönzött.

Kerner Zsolt - Páncélozott harcjárművel menőztek a sütőtökfesztiválon

Lépésről lépésre

Ferguson, Missouri. Túlzott rendőri biztosítás mellett kezdik meg a békés tüntetők kiszorítását. Még messze van a kijárási tilalom kezdete, és a tüntetők eddig nem követtek el bűncselekményt. Talán még nincs is köztük büntetett előéletű vagy agresszív viselkedésű. De majd lesz. Előítéletes vagyok? Talán. De valahogy eljutottunk idáig. Mert a ferusoni tüntetőket először rendőrök pajzsokkal és kék ruhában próbálták visszatartani. Aztán eljutottunk odáig, hogy a Nemzeti Gárdát kellett bevetni, meg katonai felszerelésbe bújtatott rendfenntartókat. Mégsem volt annyira békés a tüntetés?

Nehéz ezeket a békés tüntetőket megkülönböztetni...

kep1.jpg

...ezektől a „tök oké” fiúktól...

kep2.jpg

...amikor ezek a mixerek koktélokat kevernek.

kep8.jpg

 Felszerelések

Az öltözködés és felszerelés érdekes kérdés. Annyit azért tegyünk hozzá, hogy a „kamuflázs” ruházat strapabíróbb, mint az átlagos rendőri ruházat. Általában az amerikai hatóságok egy kicsit igényesebb egyenruhában vannak, mint a hazai gyakorló – póló kombináció. Ha megnézzük a korai képeket a botos-pajzsos rendőrökről, még ők is a „klasszikus” egyenruhában tartják vissza a tömeget. De amikor röpködnek az üvegek, csattannak a molotov koktélok, bizony elkél a komolyabb védelem.

A fegyverek és kiegészítők is ki vannak vesézve több helyen. A gumilövedékes és paintball fegyverek mellett, előkerültek az éles karabélyok is. Valószínűleg elrettentés céljából is. Az azért látszik, hogy a mezei járőrnek nincs túl nagy visszatartó ereje, ha csak pisztolya van. A golyóálló mellények, tártartók, sisakok pedig olyan kiegészítők, amik kvázi járnak a fellépés mellé. Mert a céljuk éjszakánként nem a tömeg kordában tartása, hanem szétzavarása.

Ezt lehet elkerülni, ha a tömeggel szemben páncélozott autóval állnak meg a rend őrei.

kep3.jpg

Ami a fellépést, felszerelést illeti tehát az a véleményem, hogy a militarizált egységek kivezénylése egy folyamat eredménye. Mondjuk érdekes lenne megkérdezni a francia rendfenntartók véleményét: kéne-e nekik hasonló felszerelés azokban az időszakokban, amikor a bevándorlók lakta negyedekben autókat gyújtogatnak és rendőrőrsöket támadnak meg?

A békés tüntetők csak egy kis tejért futnak be, hogy kimossák az arcukból a könnygázt.

kep6.jpg

A rasszista kártya

Folyamatosan panaszkodnak a fergusoni lakosok, hogy a rendőrök „állatnak” nézik őket és túlzottan brutálisok. De ha közel mindennaposok a hasonló esetek, akkor valahol nem csodálkozhatunk rajta. Ők is féltik az életüket, haza akarnak menni a családjukhoz. Sajnos azonban ez a „rasszista” kártya csak egy irányban működik. A rendőr rasszista, a fehérek elnyomják a feketéket. Ebbe nem mennék bele személyes véleménnyel mélyebben, de érdemes lenne szociológust kérdezni. Ugyanakkor megengedek magamnak egy kis szubkulturális kikacsintást.

Segítenek rendet rakni a fiúk és még biztonság is van

kep5.jpg

- Szubkulturális kikacsintás -

Idézzük fel egy pillanatra Will Smith nagy sikerű sorozatát, a „Kaliforniába jöttem”-et. A philadelphiai gettóból, a Los Angeles-i felső rétegekbe érkező William meséli el, hogy hogyan szerezte a legjobb gyerekkori barátját. Az idősebb fiú megvédte a kis Williamat, akit az erősebb helyi srácok azért pécéztek ki maguknak, mert rendszeresen iskolába járt és jó eredményei voltak.

Csak a pinot noir, semmi dankó pista, nem vagyunk mi állatok.

kep4.jpg

Az ő boltjukat nem fosztották ki.

kep7.jpg

Címkék: usa rendőrség zavargások ferguson egyesült államok missouri michael brown

1 komment

A CIA rossz! - ez volt az egyetlen üzenete annak az egyébként kaotikus és értelmetlen előadásnak, amin felháborodva megfogalmazódott bennem ez a poszt. Én ugyanis inkább azokra a problémákra, témákra koncentrálnék „Titkosszolgálatok a mozivásznon” cím alatt, amik megjelennek a filmekben, de nem csak a titkosszolgálatok világához kötődnek. No meg teszek bele ide-oda némi konteo tartalmat, mert összeesküvés az kell.


nyito.jpg

Hogy jelennek meg a titkosszolgálatok a mozikban?

Három módon ábrázolják általában filmvásznon a különböző titkosszolgálatokat. Ellenségként, a világ megmentőjeként és ellenségként. Az általános ellenségkép kialakításában nagy szerepe van annak, hogy a hírszerző ügynökségek tevékenysége titkos. Emiatt főleg csak akkor derül ki a tevékenységük, ha elszúrtak valamit. Dicsőségükről senkinek sem beszélhetnek, kitüntetéseiket nem viselhetik.

Én személy szerint három megjelenési formát különítenék el a titkosszolgálatok mozis, tévés megjelenésében.

  • Titkosszolgálat, mint sztorieszköz

  • Titkosszolgálatok mint szervezet

  • Biztonságpolitikai problémák

 

Titkosszolgálat, mint sztorieszköz és Titkosszolgálat, mint szervezet

1.jpg

Ezeket a filmeket és sorozatokat nem vizsgálnám mélyebben. Az elsőre van talán a legtöbb példa. Legyen szó a Blacklist-ről, Criminal Minds-ról, Homeland-ről vagy Spygame-ről. Detektív történetek, a jó és a rossz küzdelmét elevenítik fel, a barátságról szólnak. A történetük szempontjából kvázi irreleváns, hogy titkosszolgálatokról van-e bennük szó. Csak így eladhatóbb. Ennek eklatáns példája az X-Files sorozat. 9 évadot és két mozifilmet ért. Az abból kiinduló (spin-off) The Lone Gunmen, pedig 13 részt. Pedig a felépítés nem változott, csak kivették belőle az „FBI titkos aktáit”.

A második csoport sem annyira érdekes a vizsgálatom szempontjából. Ide azokat a filmeket sorolom, amelyek vagy igaz történetek alapján készültek, vagy nyomokban azokat tartalmaznak. Ezek közül a leginkább népszerűek az Argo vagy a Charlie Wilson's War, amelyek a hidegháború mára már nem titkos történeteit dolgozzák fel. Vagy említhetnénk a The Good Shepherd vagy a Zero Dark Thirty című filmet, melyek valóságon alapuló karaktereket és eseményeket helyeznek egy kvázi fiktív történetbe. Ugyanúgy nem foglalkoznék Oliver Stone: JFK című filmjével sem. Persze logikus és jól felépített...és segített megbuktatni a 12 éve fennálló republikánus (és egyben idősebb Bush) vezetést.

Ezek a filmek és sorozatok nyíltan vagy kevésbé nyíltan, de propagandaként jöttek létre. Nem foglalkoznak a valóság kérdéseivel csak az emberek titok iránti vágyát kielégítve kívánnak drága reklámhelyeket eladni, esetleg az ügynökségek marketing költségvetéséből szép összeget leakasztva az ügynökségeket népszerűsíteni. Így vagy úgy.

Biztonságpolitikai témák, avagy lehet ezt jól is csinálni

A James Bond-széria az, ami kicsit mindig az aktuális problémákat feszegette. Ez a brand önállóan is megérne egy posztot, de most csak a „Konteo rovatba” fog bekerülni.

 2.png

A Jack Ryan: Árnyékügynök Tom Clancy művein alapszik. A mester pedig mindig zseniálisan érez rá az aktuális kérdésekre. A művei bár futurisztikusak, nagyon jól reflektálnak a valóságra. A fent nevezett cím nem csak egy afganisztáni veterán/gazdasági elemző (és csinos orvos barátnője) terepen való helytállásáról szól. Az alap történet a gazdasági biztonság kérdéseit feszegeti. Főhősünk ugyanis épp bizonyítékokat próbál szerezni egy orosz oligarchától, aki feltételezhetően be akarja dönteni a dollárt és ezáltal az USA gazdaságát. A CIA persze próbál közbe lépni. A háttérben megbúvó, egyértelmű üzenet szerint, elég egyetlen ember és néhány jó időben indított tranzakció és letérdel a Egyesült Államok gazdasága. Maga a film sugallja, amire persze Jackék nem egészen  jönnek rá, hogy valószínűleg az orosz kormány áll a háttérben. Amire ma közhelyként, de úgy tekintünk, mint egyetlen ember oligarchikus királysága.

3.jpg

Az aktuális moszkvai vezetőknél ugyanakkor „veszélyesebbek” a régi szovjet patronáltak. A NCIS: Los Angeles sorozatban rendszeresen kerülnek elő volt KGB-ügynökök. Az aktualitásuk bemutatása kettős. Ahogy a Salt ügynök című filmben is, bemutatkozik a hosszú távra berendezkedett orosz ügynökök utóélete. Az előbbiben feltűnnek bűnözőkként, utóbbiban pedig megmaradnak potenciális merénylőként. Ugyanakkora problémát jelentenek az elfeledett és elhagyott ügynökök, akik a korábbi kapcsolataik révén hozzájutottak sugárzó és biológiai fegyverekhez és ezeket szeretnék eladni. A non-proliferáció, azaz a tömegpusztító fegyverek és előállításukhoz szükséges eszközök kereskedelmének megakadályozása, komoly feladatot ró a titkosszolgálatokra. A technológia fejlődésével és a tudás globalizációjával egyre nehezebb ellenőrizni ezt a területet. Továbbá az is nehezíti a titkosszolgálatok dolgát, hogy az egyre kaotikusabbnak ható nemzetközi viszonyrendszerben megnőtt azon állami szereplőknek a száma, melyeknek szándékában áll tömegpusztító fegyverek beszerzése vagy fejlesztése.

4.jpg

 

Mikor napi szinten hallunk híreket az orosz gázvezeték elzárásáról, akkor a közbeszédbe is bekerül az energiabiztonság kérdésköre. Ez a téma akkor kapott igazi nagyszabású mozit, amikor itthon főleg a délszláv háborúval voltunk elfoglalva. A James Bond-széria A világ nem elég című része már pedzegette a keleti irányból érkező olajfüggőség és a korlátozott szállítási lehetőségek okozta problémákat. Ott az egyik (!) olajvezeték tulajdonosa akarta meghiúsítani a másik olajvezeték megépülését. A film három évvel előzte meg a Nabucco nyugati bővítésének bejelentését és a Déli Áramlat szerződésének aláírását. A fő problémát már akkor is abban látták, hogy egyetlen, nem állami szereplő kezébe kerül a fő energiahordó transzportja.

Egy apró megjegyzést tennék itt. Az nem teljesen reális scenario, hogy egyszer csak elzárják a gázcsapot az oroszok és onnantól jól a markukba nevetnek, a nyugati vég iparai pedig leállnak. Persze a kiesés számunkra komoly veszteségeket okozna, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez hatalmas kieső bevétel lenne az orosz fél számára is. Ráadásul a kőolaj és a földgáz mezőket a feltárást követően nem igazán lehet lezárni. Maximum a nyomás miatt kiáramló nyersanyagot lehet „hagyni elégni a...”. Amellett az orosz-kínai nyersanyag megállapodás is kései, ha azzal akarják fenyegetni a nyugatot, hogy majd ők belapátolják a pénzt az európaiak helyett. Ugyanis jelenleg egyetlen tranzit vezeték működik a két ország között és lehet bármekkora potenciál is a kínai munkásokban, nehéz újabbat építeni.

5.jpg

 

Aktualitása van, illetve volt, még az NSA lehallgatási botrányának. Úgy gondolom, hogy az Amerika Kapitány – A tél katonája erre a kérdéskörre reflektál. A globális megfigyelés és az adatok kiértékelése gyakorlatilag már végbe ment. Erről szólt a botrány. A filmben, a Hydra, azonban a megszerzett adatok alapján le akarta vadászni a szervezetére veszélyt jelentő személyeket. Persze a jó győz és az ördögi terv nem valósult meg. Ugyanakkor felmerül egy morális kérdés. Ha a „jófiúk” előre be tudják azonosítani a terrorcselekményre való hajlamot valakiben bármilyen életkorban, akkor eliminálhatják-e ezzel megelőzve a feltételezhető gyilkos cselekményét vagy emberileg nem megalapozott egy ilyesfajta prevenció?

Akad még egy, nem egészen, de részben kapcsolódó film, azaz inkább filmrészlet. Nagyon kell figyelni és talán belemagyarázni, de a Z világháború című filmben, a bebörtönzött ex-CIA ügynök levezeti a különböző nemzetek reakcióit, legalábbis azokét akiket nem látunk egyébként a vásznon. Az USA visszavonul és ellentámadásra készül. A britek bezárkóznak és kivárnak. Az indiaik nem bántanak senkit. Izrael falat épít. Észak-Koreában mindenkinek kihúzzák a fogát, akiét nem tudták időben, azt legéppuskázzák. Erősen sarkított, de szerintem találóan jellemzi az egyes országok hozzáállását a nemzetközi fenyegetésekhez.

Nem minden „szolgálati tevékenység” ami annak tűnik

Napjainkban, a költséghatékonyság nevében, egyre gyakoribbak a „kiszervezések”, nem csak az üzleti szférában, de az állami területeken is. Ez alól nem képeznek kivételt a titkosszolgálati tevékenységek sem. Ahogy léteznek katonai (rész)feladatokra szakosodott magáncégek mint mondjuk a Blackwater volt, ugyanúgy léteznek ilyen vállalkozások, kémkedésre szakosodva. A filmekben ezek általában szorosan együttműködnek aktív vagy volt titkosszolgákkal, gyakran állami szereplőkhöz közeli személyekkel. Ezért gyakran összemossuk őket az állami titkosszolgálatokkal. Az NCIS című sorozatban is előkerül az erre szakosodott magánvállalat. Nem kap ekkora hangsúlyt, de az Orvlövész című filmben pont egy ilyen cég emberei borítják fel Mark Wahlberg (a.k.a. Marky Mark életét. Mondhatjuk, hogy „klasszikus CIA módszerekkel” dolgoznak, de valójában nem azok. Csak egy szenátor által szerződtetett vállalkozó alkalmazottjai. Már-már konteo, de még nem!

És még mindig nem konteo, de már közeledünk hozzá. Van még egy film, amit mindenképpen meg kell említenünk. Az Amikor a farok csóválja című alkotás azt mutatja be, hogy egy elképzelt helyzetben, hogyan terelik el a közvélemény figyelmét az elnök szexbotrányáról a választásokat megelőzően. A megoldást egy Délszláv-konfliktus jelenti, ami nem történik meg, de a média attól lesz hangos. A terv sok zökkenővel ugyan, de működőképesnek bizonyul. Gyakran esünk abba a hibába, hogy azt hisszük, a titkosszolgálatok irányítanak egy-egy ilyen komolyabb elterelő kampányt. A film viszont pont azt mutatja meg, hogy az amerikai politikai struktúrában ezt kvázi civilek is véghez tudják vinni, kisebb fajta állami segítséggel.

A film érdekessége, hogy a „nagy premier” 1998 január 9-én volt, Bill Clinton amerikai elnök Lewinsky-ügye '98 január 21-én robbant, a Délszláv háborúba az USA légiereje pedig ugyanezen év márciusában avatkozott be.  

Konteótájm

Csak azért, hogy ne menjünk el összeesküvés nélkül egy ilyen témakörnél. Bár az elején azt mondtam, hogy nem részletezem őket, de újra James Bond következik, méghozzá a Quantum of Solace. A filmből ugyanis hiányzik öt perc, ahol a főgonosz elmagyarázza Bond parancsnoknak, hogy hogyan is akarják megszerezni Bolívia vízkészletét. Az összeesküvésbe belekeverednek a nagy nemzetek háttéremberei...

6.jpg

 

...és jött a Skyfall ahol eltűnt a sztori. Nem folytatták. Vajon a titkosszolgálatok vagy egyéb állami szereplők szóltak a producereknek, hogy ne feszegessék a vízkészletek cseles megszerzésének lehetőségeit és témáját?...talán sose nem tudjuk meg. TÁDÁDÁDÁÁÁÁÁM!

This is the end

Próbáltam összeszedni azokat a biztonságpolitikai kérdéseket, amelyek igazán relevánsak lehetnek a titkosszolgálatok szempontjából és jól kiolvashatóak az egyes filmekből. A gyűjtés nem teljes, illetve egyes példákhoz még több filmet lehetett volna csatolni. Úgy is, hogy jobban kidomborítom a „gonosz” USA szerepét. Azonban a cél nem ez, sőt én naivan azt feltételezem, hogy olykor a forgatókönyv írók is inkább elgondolkodtatni, figyelem felhívni akarnak és nem elborzasztani. Ezzel párhuzamban zárnám a poszt érdemi részét, a honi hírszerzés weboldaláról származó idézettel: "Nem minden zajlik titokban, ami törvénytelen, és nem minden törvénytelen, ami titkos."

Mennyi 3 betűs!?

Amerika imádja a 3 betűs szervezeteit. Ezért jó sokat hoztak létre belőle. Ezek jelentős része használ titkosszolgálati módszereket (titkos adatgyűjtés, fedett tevékenység...) a tevékenységük során. De mindenki más is rövidíti a titkosszolgálataikat és azokat megnevezéseket, amelyek a popkultúra részévé váltak, szívesen használják fel marketing célokra az egyes ügynökségek.

A teljesség igénye nélkül:

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

CIA: Ez a „Központi Hírszerző Ügynökség”. A külföldre dolgozó szervezet, ami a patás ördög a demokrata gondolkodók és mindenki számára, ahol tevékenykednek. Elnököket merényelnek meg, titkos információkat lopnak és szakadárokat képeznek ki. Meg mindent csinál amivel érdeket érvényesít.

FBI: Ez a „Szövetségi Nyomozó Iroda”. A belföldön dolgozó titkosszolgálat. Már egy fokkal jobb fiú. Üldözi a kémeket, terroristákat, pedofilokat, szervezetbűnözői köröket és mindazokat, akiket más nem tud technikai vagy jogi okokból szövetségi szinten.

NSA/CSS: „Nemzeti Biztonsági Szolgálat/Központi Biztonsági Szolgálat”. Ők hallgatták le a fél világot. Ők gyűjtik be az elektronikus levelezéseket, a nemzetközi telefonhívásokat és úgy általában minden elérhető adatot. Ezen kívül elemezit is és felügyelik a nemzetbiztonsági szempontból fontos ügynökségek, hivatalok elektronikus védelmét, rejtjelezését. [Snowden is innen ment orosz nyugdíjba.]

USSS: Az „Egyesült Államok Titkos Szolgálatának” feladata elsősorban az USA elnökének és alelnökének, valamint a dollár [az állam pénzügyi rendszerének] védelme. Pénzhamisítókat fognak.

Homeland Security: Na, ez nem egy szervezet. Több mint egy tucat ügynökséget és szervezetet összefogó „ernyőszervezet”.

Persze van még pár szövetségi ügynökség (ATF, DEA), meg ezer meg egy helyi szervezet. De ezek most nem érdekesek.

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

MI6: Valójában „Titkos Hírszerző Ügynökség”, de ne bonyolítsuk meg túlságosan. Ők azok akik külföldön tevékenykednek. Például James Bond is a SIS kötelékébe tartozik. (Nem összekeverendő az ISIS-el, ahol Sterling Archer dolgozik. :)...és azzal a másik ISIS-el, akik meg épp városokat foglalnak el Irakban)

MI5: Valójában „A Titkos Szolgálat”. Na ők dolgoznak belföldi titkosszolgálatként.

OROSZ FÖDERÁCIÓ

KGB: „Állambiztonsági Bizottság” néven futott a Szovjetunió hírszerző ügynöksége, amely magába foglalta a hírszerzést és az elhárítást is.

FSB: Ez a nagyon rövid nevű, „Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata”. Ők hivatalosan belföldön tevékenykednek, de gyakran hivatkoznak rájuk filmekben, ha az orosz titkosszolgálat kerül szóba.

SVR: A „Külföldi Hírszerző Szolgálat” feladata kb az, mint az amerikai CIA-nak. Csak kevésbé ismert, mert még mindig KGB-ként tekint a közvélemény a két különvált titkosszolgálatra. Mondjuk ott, ahol egy ex-KGB alezredes az elnök, ezen meg sem lepődök.

MAGYAROSZÁG

AH: Az Alkotmányvédelmi Hivatal, feladata az országon belüli titkosszolgálati feladatok ellátása. Ezek annyira titkos feladatok, hogy pontosan le vannak írva az 1995. CXXV-ös törvényben.

IH: Nah, ők azok a külföldi „támadásoktól” védenek, nemzetközi szinten segítik a szövetséges hírszerzőket és feladataik szintén megtalálhatóak abban a bizonyos 1995-ös törvényben.

NBSZ: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Tőlük rendelik meg a titkosszolgálati eszközöket, a hazai rendvédelmi és biztonsági szervek.

Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ: Ők csak azért kerültek ide, mert szerepeltek a Hacktion című sorozatban. A valóságban kevésbé misztikusak, de tökre léteznek.

Címkék: film mozi cia fbi nsa biztonságpolitika kémkedés mi6

5 komment

Elkészül: Debrecen, Ferencváros, Felcsút.
Felkészül: Szombathely, Pécs, Zalaegerszeg, Kecskemét, Diósgyőr, Kispest, MTK, Vasas.

10259371_809340062428413_153757936_n.jpg

A II. Orbán-kormány végéhez közeledve lassan a stadionépítések első nagy etapja is lezárul. Óraműpontossággal, ellentmondást nem tűrően, pontosan úgy, mint szinte bármi más, amibe a kormányzat beleállt a mögöttünk álló négy évben.

Ha volt kérdés, ami még a Fidesz törzstáborát is erősen megosztotta, akkor ez – a trafikmizériához és a paksi atomerőmű-bővítéshez hasonlóan – biztosan az egyik ilyen volt. Ennek dacára ma már kijelenthetjük: a kezdeti hőbörgést követően az új arénák felépítésének első szakaszát különösebb ellenállás nélkül sikerült átvinni a társadalom immunrendszerén.

A kormányváltó „erőknek” úgy tűnik, fogalmuk sincs róla, mekkora ziccert is hagytak ki.

Futballnyelven szólva, ez az a fajta helyzet volt, amikor az ember egyedül, védőktől mit sem zavartatva, a félpályáról vezetheti kapura a labdát – és még a kapu is tök üres. Egy esetleges gól a győzelemhez persze önmagában nyilvánvalóan kevés lett volna, de, hogy a találat után szorosabban alakul a négyévente rendezett, választásnak hívott meccs, az szinte egészen biztos. Helyette meg lett ugye kiütés, a második félidőben már-már örömfocival, ollézó közönséggel.

Hogy konkrétak legyünk: az impotens, egymást marcangoló baloldali társulatok egyszerűen képtelenek voltak bármit is kezdeni az ölükbe hulló lehetőséggel. Néhány, szóra sem érdemes, elképesztően hitvány kivitelezésű óriásplakáton és Szanyi kapitány időről időre elkövetett, mélyről feltörő, sütőrumízű Facebook-bejegyzésein kívül semmi sem utalt arra, hogy akár csak egyetlen olyan józan baloldali politikus is akadna, akibe belenyílalt volna a felismerés: a stadionkérdés a kampány vezérmotívuma lehetne. Így hát mondani sem kell, nem lett az.

Pedig a magyar futball főszereplői és a kormányzat ebben a kérdésben aztán tényleg mindent megtettek az ellenzék sikere érdekében. A politikai hatalom részéről a stadionépítésekkel kapcsolatban valami olyasmi volt tapasztalható, ami az elmúlt négy év Fidesz-kormányzását abszolút nem jellemezte. Ez pedig a racionalitás hiánya. A II. Orbán-kormány már-már kínosan ügyelt arra, hogy a döntései mögött ott álljon egy hatalompolitikailag tökéletesen átgondolt cselekvési terv. Ez nagyjából úgy nézett ki, hogy a kormány felkeltett egy igényt, például a – valóban – túl magas rezsiköltségek ellen, majd megoldásként ezt az igényt kielégítette. A stadionok kapcsán ez valahogy elmaradt. A miértre az egyetlen kézenfekvő magyarázat kizárólag az lehet, hogy a szenvedély ebben az ügyben egész egyszerűen felülkerekedett a racionalitáson. A focival kapcsolatos döntések nem a politikai logika, hanem Orbán Viktor személyes elkötelezettsége nyomán születnek. Tegye fel a kezét, aki hallott bármilyen épkézláb, központilag kommunikált magyarázatot az építkezésekre! Azért épülnek, mert csak. Pont. Erzsi néni meg valahogy nem érti, hogy a piaccal szemben miért nő ki a földből egy húszezres stadion, ahelyett, hogy inkább hozná már a postás azt a jól megérdemelt tizennegyedik havi nyugdíjat.

Tegyük fel, hogy valamilyen rejtélyes okból kifolyólag ezek a politikai hibák még nem bizonyultak elégnek az ellenzéki kampánystratégák megvilágosodáshoz. Nos, hihetetlen, de a baloldal számára még az is összejött, hogy a magyar labdarúgás újabb, hosszú ideje nem látott dicsőséges periódusa is éppen a választást megelőző félévre essen. Sajnálatos tény, hogy a honi futballklubok 2013-ban minden eddigi teljesítményüket alulmúlóan, történetük leggyengébb nemzetközi szereplését zárták az európai kupaporondon – írd és mondd: egyetlen csapatunk sem érte meg a nyár végét. Oké, a hazai klubfutballt körülölelő általános érdektelenségből fakadóan érthető, hogy ez az újabb mélypont viszonylag kevesek lelkét érintette meg. Ám szeptemberben jött az a bizonyos bukaresti 0-3, majd rá egy hónapra az igazi sokk, az amszterdami 1-8. A helyzetet egyszerűen nem lehet elég drámain lefesteni. A válogatottnak hála a hollandiai katasztrófa után tízmillió ember ábrándult ki újfent a sportág Kárpát-medencében játszott egyedi változatából. Az az emészthetetlen gyűlölet, ami a meccset követő hetekben a magyar futballt övezte, gyakorlatilag leírhatatlan. Dzsudzsákékat gyalázta az óvónő, a kisnyugdíjas, az egyetemi tanár, az újságárus.  

2013 októberére odáig jutottunk, hogy az emberek, adóforintjaikból alighanem lódarázstenyésztésre is előbb utaltak volna ki milliárdokat, minthogy akár egyetlen fillért is új stadionok megépítésére költsenek. Innen talán már nem kell Ron Werber-i magasságokba emelkedni ahhoz, hogy kirajzolódjon a folytatás a választási siker érdekében személyes sérelmeiket félretevő baloldali szereplőkről, akik a kormányzati kommunikáció hibáit, valamint a futball kapcsán kialakult negatív közhangulatot felismerve és kihasználva a stadionkérdést közös kampányuk egyik vezérelemévé teszik. Ennyit a fikcióról. A valóságban lett egy minden szempontból kínos és szánalmas balliberális összekapaszkodás, melynek tagjai két héttel a választások előtt még a saját nevükben sem voltak biztosak. A koncon való belső marakodás közben éppen csak kampánnyal felejtettek el előrukkolni a „szövetségesek”, így nem csoda, hogy a baloldali kutyakomédiának 2010 után 2014-ben is egy igen nehezen magyarázható, megalázó választási vereség lett a vége. Így aztán hiába volt országos hőbörgés, hiába volt szinte általános közmegegyezés a stadionok megépítése ellen. Nem akadt olyan politikai erő, aki a többségi álláspontot képes lett volna felvállalni, ennek nyomán a kérdés kapcsán tapasztalható társadalmi ellenállás sem konvertálódott át szavazatokba.

Úgy áll a dolog, hogy Debrecen, Felcsút és Ferencváros még csak az első etap volt, hamarosan jönnek szépen sorban a többiek is. Lesznek itt még bőven elkerekedő szemek, meglepett arcok – Szombathelyen, Pécsen, az angyalföldi lakótelepek környékén.

Arról nem is beszélve, hogy egyelőre homályba vész az a titokzatos szurkolói tömeg, akik a megnyitóünnepség csillogásának elmúlta után minden második héten megtöltik majd a fejér megyei Pancho Arénát. Kommunikációs stratéga legyen a talpán, aki a hipermodern stadionok üresen kongó látványára majd valamiféle vállalható magyarázattal tud előállni. Racionálisan nézve akár azt is mondhatnánk, hogy lehetnek még ebből meleg helyzetei a III. Orbán kormánynak.

De aztán észrevesszük, hogy kik is állnak a szemközti térfélen. És rájövünk, hogy csak a képzeletünk játszott velünk egy pillanatra.

A helyzetből nem lett gól, a stadionellenes közhangulatból nem lettek szavazatok.  

A baloldal kihagyta a ziccert és elvesztette a meccset. Méghozzá tette mindezt olyan gyatra teljesítménnyel, olyan amatőr módon, hogy azt „profiktól”, ezen a szinten elképzelni sem lehetne különbül. A futball szabályai szerint itt következne az a rész, amikor a közönség a bús fenébe zavarja szét az egész aranylábú társulatot.

A politika szabályai másképpen működnek.

Azt már mindenki maga döntse el, hogy melyik az igazságosabb „játék”…

Címkék: fidesz ellenzék 2014 stadionok orbán-kormány

3 komment