Ökör lesz belőled! Vagy nem...?

A 2011. december 23-án elfogadott új felsőoktatási törvényt nagyon sokszor, nagyon sokféle aspektusa miatt szidták, és szidják most is. Egyetemistaként mondanom sem kell, hogy mit gondolok arról a törvényről, amit a manapság fénysebességnél is gyorsabban dolgozó kormány átnyomott a Parlamenten. A csütörtöki napon megtudtuk a pontosított adatokat a keretlétszámok és költségtérítés kapcsán.

Háromféle módon tanulhatnak majd a felsőoktatási intézményekbe felvett diákok – olvasható a Kormányportálon. Ha teljes állami ösztöndíjat kap a tanuló, akkor semmi gondja nincs, hiszen az állam fizeti az oktatását, ez olyan, mint a „régi rendszerben” az állami támogatásos képzés. A következő fokozat a rész-ösztöndíj, amelynek esetén már csak a képzés 50%-át fizeti az állam, ez az új felsőoktatási törvény azon eleme, amely eddig nem létezett. És végül a harmadik fokozat az, amikor a diák teljes önköltségen tanul, ez tulajdonképpen a régi költségtérítéses rendszer megfelelője.

Ez tehát az új struktúra. 2010-ben 56 ezer, 2011-ben 53 ezer idén szeptembertől pedig már csak 33927 hallgatót vesznek fel úgy egyetemre, hogy államilag támogatott képzésben legyen része . A többieknek az állam vagy csak a költségeik felét fizeti, vagy megmaradnak az önköltséges tanulási formánál. A kormány.hu közzétette a felsőoktatásba felvehetők létszámát, amely itt tekinthető meg. Ez alapján, hogy csak két szakot vagy foglalkoztatási ágat emeljek ki, nézzük a jogász és a gazdaságtudományi képzést. A gazdaságtudományi képzésre országosan 250 fő vehető fel úgy, hogy államilag támogatott formában tanul, míg a jogászképzésnél ugyanez a szám 100 főt jelent. (Értjük mi, hogy sok a diplomás munkanélküli és kevés az ács, asztalos, de én nem így gondolom ennek a problémának a megoldását.) Az új felsőoktatási törvény szerint mindenki, aki eléri a 240 pontot felvételre kerül, azonban ez nem azt jelenti, amit elsőre sugall. A Kedves Olvasó azt gondolhatná, hogy mindenki bekerül és milyen jó is ez. Igen, csakhogy nem mindegy, hogy hogyan kerülnek be az emberek.

Maradok a jogász példánál. Országosan 100 ember, tehát egyetemenként körülbelül 10-20 fő. A többiek pedig fizetnek. Ez az, amivel sokan nem számoltak. Megszerezni azt a 10-20 helyet, nem lesz könnyű. És ne is legyen, nem azt mondom, de gondoljunk csak bele, hogy vajon tényleg csak annak a 10-20 embernek lenne szüksége az államilag támogatott helyekre? Úgy gondolom, sokkal többen vannak, akik nem olyan tehetősek, hogy megengedjék maguknak akár a rész-költséges, akár az önköltséges finanszírozási módszert. Úgy gondolom, emiatt nagyon sok tehetséges fiatal fog hátat fordítani a felsőoktatásnak, s azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a szülők előre látva nehéz anyagi körülményeiket nem tudják majd támogatni a diákok azon elképzelését, hogy továbbtanuljanak. Aki szeretne diplomát és meg is lenne a kellő tudása hozzá, az mégsem vehet részt a felsőoktatásban, mert nem tudja finanszírozni. És hogy miként képzeli el ezt a kormány? Azt kommunikálja a diákok felé, hogy nyugodjanak meg, hisz’ van diákhitel és ez pont nekik lett kitalálva. (A jelmondat akár az is lehetne: „Indíts adóssággal az életed!” Gratulálok az ötletet felkarolóknak. Ez a hitelkonstrukció egyébként állítólag azért „jó”, mert nem a diákok kapják kézhez, hanem közvetlenül a felsőoktatási intézményeknek folyósítják. és amint a diák elvégzi az egyetemet és munkába áll az állam lehetővé teszi, hogy a munkáltató költségként átvállalhassa azt és más képzési támogatáshoz hasonlatosan adó-és járulékmentes juttatásként számolhassa el a törlesztő részleteket.)

Miután megemlítettük a keretlétszámokat, jöjjön egy kis ízelítő az anyagiakról. Az egyes képzési területek költségei itt tekinthetőek meg. Az előbb már említett gazdaságtudományi képzésen belül egy közgazdásznak, aki nincs benne az államilag támogatott keretlétszámban, alapképzésben 350 ezer és 500 ezer Ft körüli összeget kell kifizetnie évenként. Természetesen, ha az illető rész-ösztöndíjat kap, akkor „csak” 175 ezer és 250 ezer Ft közötti összeget kell összekaparnia. Egy jogásznál ugyanez az összeg 300 ezer és 700 ezer forint közöttire rúg, rész-ösztöndíj esetében ez 150 ezer és 350 közé esik. Az összegeken belül az egyes intézmények dönthetik el, hogy mégis mennyit kérnek, amelyet majd a felsőoktatási tájékoztató elektronikus változatából tudhatnak meg a jelentkezők. Ezek után egy felvételiző már nemcsak az alapján dönti el, hogy hova jelentkezik – már ha egyáltalán jelentkezik – hogy mekkora presztízse van egy intézménynek vagy, hogy milyen neves oktatói és hol helyezkedik el, hanem bizony az is releváns lesz, hogy hol lehet legalacsonyabban „megúszni” a tanulási költségeket. Természetesen a tehetősebb rétegek nem fognak azon gondolkodni, hogy a gyerekük tanulmányai 300 vagy épp 700 ezer forintot vesznek el a kasszából, hiszen örülnek, hogy bejutott. Akinek pedig nincs pénze arra, hogy tanuljon, vagy nem akarja adóssággal kezdeni az életét, az nem jelentkezik sehova.

Így megy ez. A következmények pár év múlva várhatóak.

Alkotmányos alapjog lett az önvédelem és a magántulajdon védelme.

Emlékezhetünk még Szoboszlai Barnára, arra a kesznyéteni gazdára, aki 2008 júniusában áramot vezetett kerítésébe, hogy így védje veteményesét a tolvajokkal szemben. Az akciót követően egy tolvaj meghalt, kettő pedig súlyosan megsebesült.

Ezután indult az idős bácsi kálváriája a bíróságokon, amely országos felháborodást váltott ki. De sorolhatnánk még a hasonló eseteket, kb. minden napra jutott egy ilyen hír a Blikkbe, vagy a (bűn)Tények-be.

Na de miért pont most jutott eszébe a kormánynak, hogy változtatni kell a jogszabályokon? A törvénygyár megfeszített tempója nem tette lehetővé, hogy napirendre kerüljön a kérdés, vagy a Fidesz vezetése előre lát valamit?
 

A kormány már nagyon régen elengedte a szegények kezét. A felzárkóztató programok sikereitől nem hangos a sajtó. A hiteltörlesztők az egekben, a szociális kiadásokat levágják, az alacsonyabb bérkategóriába tartozók keresete tovább csökken, nem látom az egymillió új munkahelyet. Sokak számára még kilátástalanabb lesz az élet 2012-ben. Azok pedig, akiknek már nincs veszítenivalójuk, vagy csak egyszerűen nem tudnak kenyeret adni a gyerekük szájába, nem fognak válogatni az eszközökben.

A rendőrség megreformálása továbbra is várat magára… Az ügyészséget azonban megerősítették. A kormány nem fogja tudni kezelni az „éhséglázadást”, ezt már előre el is ismeri. Ránk hagyja a probléma megoldását.

 Thomas Hobbes és John Locke

Érdemes lenne a Fidesz-KDNP frakciónak átfutni Hobbes és Locke gondolatait unalmas pillanataikban. Akkor ugyan is megtudnák, hogy miért is hozták létre az emberek az államot.

Nem akartak félni, az életükért küzdeni, lemondtak többek között az önbíráskodás jogáról, az államot ruházva fel az erőszak monopóliumával, cserébe elvárták, hogy a törvények betartásával oltalmazzák életüket és tulajdonukat. Ha erre a minimumra sem képes egy európai kormány 2012-ben, talán nem túlzás illegitimnek nevezni.

Ugyanis NEM a mi dolgunk agyonverni a betörőt!

(Biztos demagóg voltam.)

Kaufer Virág az LMP képviselője ma lemondott parlamenti mandátumáról. Bátor döntés ez az Új Ellenállás harcosától, na de mi lesz ha majd ismét lopja valaki a showt?

Eképp tudnám elképzelni: Holnap reggeli facebook posztjában a volt miniszterelnök hősnek nyilvánítja Kaufer Virágot, az LMP képviselőjét, majd  kijelenti, hogy maga is haladéktalanul lemond parlamenti mandátumáról - ha már a Demokratikus Koalíció úgysem alakíthat frakciót. "Ez egy bátor, igaz demokrata tett, amire büszke lehet a köztársaság minden védelmezője!" - írja az ex-miniszterelnök. 

Alig telik el három-négy perc, és Molnár Csaba lájkolja a bejegyzést, majd a Parlament félig üres sajtószobájában emelkedett hangon csatlakozik hőn szeretett pártelnökéhez, és szintén lemond mandátumáról. Alig tudja befejezni rögtönzött barokkos körmondatát, amikor mellette álló párttársa - Vadai Ágnes - arrébb löki a volt kancellária minisztert, és a mikrofonba mintegy segélykiáltásként azt üvölti: Szóljatok a Gréczynek, hogy lemondott a Feri!

Mesterházy Attila délután szintén sajtótájékoztatót tart pártja Jókai utcai székházában, és mielőtt maga is lemondana mandátumáról kijelenti, hogy a Gyorskocsi utcai koalíció ismét összeáll Orbán diktatúrájának megbuktatásáért.

Update: Gréczy Zsolt, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök kommunikációs guruja még az esti ATV-s adásban szolidaritásból lejátszotta a Pa-Dö-Dö Gyere velünk és légy szabad című számát, majd élő adásban elsírta magát.

SP-nk, ahogy egy jó köztársasági elnökhöz illik, beszédet tartott. De nem is akármilyet! Gondolatébresztő, gondolatba ejtőt, mély és tartalmas beszédet mondott az új év első napján. Az újévi beszéd bizony engem is gondolkodóba ejtett, s amikor hallgattam szinte minden mondatára eszembe jutott egy-két gondolat. Ezeket próbálom most összeszedni. 

A dőlttel szedett sorok olvasása közben érdemes újra megnézni a videót...

,,A szertartásoknak különleges, varázsos erejük van. Ami szokás, ami hagyomány, annak meg kell lennie. És aminek meg kell lennie, az segít beosztani az időt, megszentelni a pillanatot, komolyan venni a feladatainkat.”
Bizonyám! Fontos dolog ez az időbeosztás…meg kell tanulni úgy beosztani az időt, hogy még többet éjszakázhassanak a T. képviselők, hogy még komolyabban vehessék feladataikat, s hogy még jobban elvégezhessék azokat. 

,,Az év fordulóján szokás számot vetni a múlttal, vagy még inkább szembenézni a holnappal.”
Csak nekem tűnt úgy, hogy ez a mondat az MSZMP-vel (számot vetni a múlttal) és az MSZP-vel (szembenézni a holnappal) hozható összefüggésbe? Mindegy is! Bűnösök mind! 

,,Mit kívánunk ilyenkor egymásnak az egészség és a békesség mellé? Sikert, boldogságot, gyarapodást. Igaz, manapság egyre óvatosabban használjuk ezeket a szavakat.”
Exceptio probat regulam, hiszen Matolcsy Úr már számtalanszor megemlítette, hogy ebben az évben óriási gazdasági sikereket értünk el!!! 

,,A búcsúzó esztendőben, annyi viharban, annyi szélvész ellenében kellett helytállnunk, hogy el kell gondolkodnunk azon: vajon mi a siker, mit érzünk erőnek és gyarapodásnak?”
És el kell gondolkodnunk azon: vajon a kormány mit érez sikernek, erőnek, gyarapodásnak…? Merthogy az egyszerű földi halandó ilyesmit mostanában egyáltalán nem érez, az biztos… 

,,Hálátlan feladatot osztott ránk a sors.”
Tisztázzuk: Sors, vagyis Orbán Viktor? 

,,A ma nemzedékének, nekünk, mai magyaroknak jutott a kijózanító felismerés, milyen nagy ára is van az életnek, s ki mindenkivel kell megküzdenünk önállóságunkért.”
Remélem, hogy sem az EU, sem az IMF delegáció tagjai nem hallották az újévi beszédet. Bár az elmúlt időszakban történtek után nem hiszem, hogy ez bármit is számítana. Se nem ront, se nem javít a helyzetünkön. 

,,A válságnak mondott jelenség sok mindent átértékelt. Városok és falvak, intézmények, családok és egyének számára kapott új jelentést a jól ismert mondás: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” 
Nos, a hajléktalanok eddig sem nagyon tudtak „nyújtózkodni” de az új szabálysértési törvény és ezzel együtt az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmának bevezetése után már pláne, semerre sem nyújtózkodhatnak, nincs semmi, amibe kapaszkodni tudnának, semmi, ami megakadályozza őket abban, hogy még rosszabb helyzetbe kerüljenek. 

,,Saját bőrünkön tapasztaltuk meg, mennyit ér a kiszámíthatóság, a biztonság, a felelősség, a tisztesség – s legfőképp ezeknek a hiánya.”
Remélem figyeltünk, a hangsúly a „hiány” szócskán van… 

,, Most elsősorban összefogásra, józan döntésekre és kemény munkára van szükség.”
Tehát 2/3-os összefogás, és még több a T. Házban eltöltött éjjel. Hurrá! 

,,…a nemzeti gazdaság alapja maga az ember és az ő munkája.”
Mert hát na…tudjuk, akinek nincs semmije az annyit is ér…akarom mondani: aki nem dolgozik ne is egyék! 

,,fontos, hogy mindenki, aki dolgozni akar, találjon munkát, általa pedig emberhez méltó életet.”
Valami rémlik nekem, ilyen ígérgetések… új munkahelyek? Áhh biztos csak rossz a memóriám. Elvégre, annyi újdonság van mostanában, hogy egyszerűen nem lehet mindent megjegyezni! 

,,Minden embernek és minden nemzetnek joga van a saját útjához. Mi több, nemcsak joga, de kötelessége is, hogy azon járjon, amennyiben a közösség javát szolgálja.”
Bocsánat, hogy megint leredukálom a gondolataimat de: a nemzet saját útja, azaz: Orbán saját útja lenne minden ember saját útja? 

,,A médiában a rossz hírek legtöbbször elnyomják a jókat.”
Igen mert erre MÉG nem találtak ki különféle szabályozó eszközöket, sajnos a XXI. században még nem lehet a rossz híreket retusálni, de gondolom ami késik nem múlik. 

,,Idén is nagyon sok olyan munkát végeztünk el, ami után jogosan érzünk elégedettséget és örömet.”
Például az AB jogköreinek megtépázása, de hadd ne írjak le mindent, hisz' úgyis tudjuk...

,,Sikerrel oldottuk meg uniós tagságunk eddigi legjelentősebb feladatát: fél éven át felelős és eredményes soros elnöke voltunk egy félmilliárdos közösségnek, az Európai Uniónak.”
No comment, a nyitás volt a legszebb, hiszen a médiatörvénnyel elértük, hogy a magyar elnökség világhíres legyen! Köszönjük! 

,,Itt az Országházban, a Szent Koronával egy fedél alatt megszületett Magyarország új alkotmánya, az Alaptörvény, amely most éjfélkor lépett hatályba.”
És most már nincs menekvés! Megszoksz vagy megszöksz? Lehet, hogy gyáva vagyok de ez esetben az utóbbi opciót preferálom. 

,,Ez nem egy toldott-foldott, öröklött vagy mások által diktált alkotmány”
Mert a 2/3ad diktálta, úgy ám! 

,,…pontosan ránk szabott alaptörvény. A magyarok értékrendje, ezeréves múltja és a jövője van benne.”
Azt is mondhatnánk, hogy ezeréves jövője is, mert egy jó ideig nem lesz újra 2/3ada senkinek… 

„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.”
Az emberi méltóság pontos meghatározása a kormány zsebszótárában található és fontos jellemzője, hogy csettintésre változik. 

,,Már megtanultuk az óvatosságot.”
Akaratlanul is az MSZP obstrukciója jutott eszembe… Ilyen többet akkor nem lesz? (l.: új Házszabály)

,,Egy azonban bizonyos: az új év örömeit csak akkor tudjuk megbecsülni, sikerre csak akkor számíthatunk, ha folytatódik a tavalyi felelős érdekegyeztetés, amely az életünket befolyásoló – meghatározó – témákban végül széles körű társadalmi megegyezéshez vezetett.”
Széles körű? Kétharmados?

,,Ehhez kívánok az új esztendő első napján sok hitet, erőt és kegyelemben, sikerekben – köztük olimpiai sikerekben is – gazdag, boldog új évet minden magyarnak!”
A Mi Pali Bácsink utoljára azért még megcsillantja dicső múltjának poros emlékét, majd büszkén, s emelkedett hangnemben elbúcsúzik. 

Nos, így kívánok én elrugaszkodásokban gazdag, Magyarország egyensúlyi helyzetét visszanyerő Új Évet!

Avagy beüt-e valaha a kognitív disszonancia?

Holnap az Országgyűlés minden valószínűséggel elfogad egy törvényt (a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Intézkedései címet viselőt); amely – legalábbis preambulumában – nem kisebb dologra vállalkozik, mint a helyes és a helytelen, a jó és a rossz közötti világos különbségtétel – ezzel alapozva meg a kommunisták uralma alatt elkövetett bűnök feltárását s a bűnösök felelősségre vonását.

Félreteszem zsigeri aggályaimat azzal kapcsolatban, amikor egy rezsim (vagy egy bármilyen szubjektum) meggyőződéses magabiztossággal vállalkozik ilyen nagyszabású feladatra. Teszem ezt nyugodt lelkiismerettel többek közt azért, mert (például a ’jó család’ és a ’jó tanár’ rögzítésével ellentétben) jelen kérdésben – a társadalom túlnyomó többségével egyetemben – jómagam is egyből tudom a helyes választ: demokrácia jó, diktatúra rossz. (nem bagatellizálom, tényleg) 

A preambulum, miután rávilágít „a jó és a rossz közötti világos különbségtétel” fontosságára, rövid úton rátér a „A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei (az állampárt) felelősek:” kezdetű felsorolásra. A jó és a rossz dichotómiájának szempontjából már itt tudja a kedves olvasó, hogy ugye egyfelől a Magyar Szocialista Munkáspárt rossz, másfelől amiért ő felelős, az vagy valami jó megszüntetése, vagy valami rossz okozása.

Végigolvasván a listát boldogan nyugtázom, hogy Lázár Jánossal és Harrach Péterrel mélységesen hasonló nézeteket vallunk a jó és a rossz tekintetében. (Egyetlen egy pont volt csak a felsoroltak között, amivel nem tudtam azonosulni, de arról később). Többek között szerintem is rossz, ha egy kurzus a polgárokat vagyonuktól önkényesen megfosztja. Rossz, ha a nevelésbe, művelődésbe, tudományos életbe, kultúrába politikai és ideológiai célokból visszaélésszerűen beavatkozik. Rossznak tartom, ha akadályozza a tudáson, szorgalmon, tehetségen alapuló előremenetelt... Na meg persze azt is, ha végzetesen lerontja az ország versenyképességét…

Ezek mind csúnya és rossz dolgok. (nem bagatellizálom, tényleg)

Csak akkor, kérdem én, miért nem villog a nagy piros kérdőjel (vagy akár a felkiáltójel) a képviselőtársak fejében, amikor ezeket leírják? Vagy nem tetszettek olvasni a híreket például Újszínházról, bóvliról? MAgánNYUgdíjPénztárról??? Nem tetszettek olvasni a köznevelési törvényt?

Erős a gyanú, hogy nem tetszettek, mert szépen értik, mi a jó és mi a rossz – ha tetszettek volna, akkor biztosan izé, hát csináltak volna valamit, na. Ugye.

És végül jöjjön a pont, amivel nem ment az azonosulás (mert nem értettem, mit jelent): „A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei (az állampárt) felelősek Magyarországnak az Európa és a világ nemzetei rangsorában történt történelmi lecsúszásáért.” Hogy a tessék??? Hogy hol csúsztunk le? A miben???

Nem értettem. De megkérdeztem Apukámat. Aszonta tényleg van rangsor. „Jelenleg a 37-ek vagyunk.” „Úristen, tényleg van rangsor és én eddig nem tudtam?? Hol nézhetem meg?” „Hol máshol: www.fifa.com”