A közmédia átalakítása zajlik már két napja – a lehető „legracionálisabb” módszerekkel. A majd 600 kirúgni kíván embert e-mailben vagy telefonon értesítik az időpontról, majd személyesen közlik vele, hogy nincs rá szükség.

A megszorítás szó már régóta kiejthetetlen és leírhatatlan a közmédiumokban, így ez biztos megint egy strukturális átalakítás, egy reform. Többek között elbúcsúzhatunk Luigits Tamástól (MTV; Az Este), Daróczi János (MR; Roma magazin), Érczfalvi András (MR; Napközben), de az MTV-től szinte a komplett Híradós stábot elküldték. Azonban vannak olyanok is, akiket nem küldtek el, de maradásuk is kérdéses. Veiszer Alinda, a Záróra műsorvezetője szolidaritásból egyelőre nem írta alá. Nem rentábilis a magyar közszolgálati médiumok gazdálkodása. De attól sem lesz az, ha a legjobb (például Pulitzer-emlékdíjasokat is) embereket küldik el mind a Rádiótól, mind a köztévéktől. És kik kerülnek a helyükre? Az MTVA igyekszik cáfolni a politikai tisztogatást, mondván: a döntések a közmédia átalakítását szolgálják. S aki a politikai tisztogatást ki meri ejteni a száján, az „az elavult, alacsony presztízsű, átláthatatlanul gazdálkodó közmédia fenntartásában érdekelt” – így az MTVA szóvivője. Vagyis: ellenszegülésnek nincs helye, üdv, Rákosi elvtárs!

De hiába az óriási elbocsátási hullám, sem az MR, sem az MTV hírműsorai nem kommentálják a történteket. A megfélemlítés és a saját képre formázás elérte a célját. Csak az jut el a célközönséghez, ami előtte átment az MTVA és a kormány szűrőjén. És ez a szűrő a közösségi oldalakon is mozgósította embereit, a Facebbokon 182 ember hallgatja és nézi a közmédiát – egyetért annak átalakításával. A „rajongók” legtöbbje még mindig a 2006 őszi események szálkáját kapargatja a szemében, és mindenkit elküldene, aki az elmúlt nyolc évben megszólalt a rádióban, vagy látható volt a képernyőn. Többen örülnek, hogy „végre repül a bolsevik maffia a közmédiából”.

Az ellentábor, az elbocsátások ellen szót emelők is megjelentek a közösségi oldalakon, ők kicsit többen vannak, több mint kétezren. Ők szolidaritást vállalnak az elbocsátottakkal. Sajnos ennél többet senki nem tud tenni.

A Kultúrház c. műsor stábjának kirúgása után a parlamenti adások szerkesztőinek is felmondtak. Először: nem kell ide kultúrház, megteszi a kultúrkampf? Másodszor: a parlamenti adásokat előbb átnézi a Fidesz, aztán majd láthatják a zemberek is?

A közmédia retteg, viszont vannak olyan TV- ill, rádióadók, amelyek abban reménykednek, hogy a tisztogatás után nőhet a saját nézettségük Ilyen például a kormány-nyaló ECHO TV és Hír TV. Megjegyzem: az elszámoltatási hírekben élen járó Hír TV nem számolt be az elbocsátásokról, lehetséges, hogy nem kapott rá engedélyt „fentről”. Az előbbi adók gazdaságosságáról nincs tudomásunk, de reklámbevételekben biztos nem dúskálnak. Igaz, nézettségben sem, de legalább nem szegülnek ellen. És a kormánypártoknál ez az elsődleges szempont. De a Lánchíd Rádió sincs félnivalója, igaz hallgatója se sok.

A Policity blogja értetlenül áll az átalakítások mikéntje és hogyanja előtt. Ez érthetetlen és felfoghatatlan tisztogatás, semmi egyéb. Mert milyen management az, amelyik azt gondolja, hogyha leépíti a gazdaságtalanul működő cégét, attól gazdaságosabb és jobb lesz a szolgáltatás?!