Ellenzéki kampánytémává vált, és 2014 tavaszáig tele is lesz a sajtó „Orbán diktatúrájával”. Vajon mi különböztet meg egy MSZP/E14/PM/LMP/MLP-szavazót egy Fidesz-szavazótól? Miért nem fél a jobboldalra szavazó Rózsika néni, míg szomszédját, a balos Juliska nénit rendszeresen rettegés fogja el, miután gondosan tanulmányozta a 168 Óra aktuális számát?

Miközben valószínűleg egyikük sem tudná pontosan definiálni, mi is az a demokrácia. No persze nem azért, mert Magyarországon a demokrácia nem létezik - ahogy azt nap mint nap hallhatjuk a különböző, a baloldalhoz köthető médiumokból.

Nem is kellene, hogy tudják, ugyanis a demokráciát és konkrét tartalmát sokféleképpen értelmezték és értelmezik a mai napig, következésképpen még az is előfordulhat, hogy Juliska néni és Rózsika néni két különböző definíciót mormolna el, ha megkérdeznék őket erről. A különbség ugyanis a két fél demokráciafelfogásából ered.

Van egy ismerősöm, akinek mániá-ja, hogy a Fideszt minden beszélgetésben a kommunista diktatúrához hasonlítja, mondván, Orbán Viktor ugyanúgy a nép nevében kormányoz, hiszen a kétharmados felhatalmazással minden abszurd elképzelését végigviszi. Első körben le kell szögezni, hogy a kommunista diktatúrához hasonlítani az Orbán-kormányt nettó hülyeség, önmagában ezzel a ténnyel nem is nagyon érdemes vitatkozni. Másodsorban hozzá kell tenni, hogy ő és a hozzá hasonló gondolkodással bírók nem tudják vagy nem akarják elfogadni, hogy a hazai bal- és jobboldal közötti ellentét alapja az eltérő demokráciaértelmezés.

Létezhet persze egy tökéletes demokrácia, egy ideális rendszer képe, amelyben megvalósulni látszanak a demokrácia működéséhez szükséges kritériumok. Valószínűleg minden magát demokratikusnak nevező állam célja, hogy ehhez az ideálképhez minél közelebb kerüljön, és hogy a rendszer működéséből fakadó hibákat kiküszöbölje. Ez persze nem megy rögtön, a demokráciát tanulni kell.

Az „igazi” demokrácia, meg a „valódi” demokrácia viszont egyszerűen nem létezik. Mindig lesz olyan állam, ahol a demokrácia értékei inkább érvényesülnek, mint egy másikban, de két ugyanolyan demokrácia sem létezik. Ennek ellenére ugyanúgy demokráciának nevezzük az Egyesült Államokat, mint Svájcot, Japánt vagy Magyarországot.

Az elmúlt húsz év demokratikus deficitjéről – amelynek pontos definíciója egyébként szintén nem létezik – ódákat lehetne zengeni, ezt maga a 2010-es választás is jelzi. Széttartó rendszer alakult ki, amely mind hatékonysági, mind morális és gazdasági szempontból megbukott, ha tetszik, a rendszerváltás demokráciafelfogása csődöt mondott. És ez kihatott az emberek mindennapi életére is: társadalmi krízis alakult ki, amelynek rövid úton véget kellett vetni. A 2010-es választások során nem véletlenül adtak az állampolgárok olyan hatalmat a Fidesznek, amely segítségével ezeket a problémákat könnyen orvosolhatja.

A demokrácia minőségét természetesen lehet vizsgálni, és kell is. De ne felejtsük, hogy nem csak az ellenzékiek által sokat emlegetett intézményrendszer-vizsgálata képes értékelést adni a demokrácia milyenségéről. Ha ugyanis a Fidesz támogatottságát vizsgáljuk, és azt, hogy mennyire hatékonyan működnek az újonnan létrehozott intézmények, azt mondhatjuk, demokráciánk mérföldekkel jobb állapotban van, mint az előző kormányok idején volt.

Lehet tehát kritizálni, sőt egyenesen gyűlölni a „fideszes szemléletet”, de az elmúlt pár évben egy sokkal koherensebb, az állampolgárokat jobban kiszolgáló rendszer jött létre. És ha a baloldaliak – mondandó híján – csupán hivatásos rettegőkké bírnak majd válni a kampány során, akkor a végén még az is előfordulhat, hogy Rózsika és Juliska néni kézen fogva megy majd el szavazni a Fideszre a 2014-es országgyűlési választások napján.

 Első közlés: Magyar Hírlap