2008-ban a Fidesz-KDNP népszavazási kezdeményezése után arról fejezhettük ki a véleményünket többek között, hogy nem szeretnénk fizetni a felsőoktatási képzésért. Ma úgy néz ki, hogy a Fidesz mégis költségtérítésessé szeretné tenni a felsőoktatást, még akkor is, ha azt önköltségnek vagy tanulmányi hozzájárulásnak fogják hívni.

Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?” 2008. március 9-én népszavazott az, aki, s az ott feltett három kérdés között ez is szerepelt. A Fidesz kampánya sikeres volt, eltörölték a tandíjat, a vizitdíjat és a korházi napidíjat is. Hurrá; a Fidesz akkor újra megvédte az embereket az MSZP-től, Gyurcsánytól és a többlet-kiadásoktól is. Arra nem éri meg kitérni, hogy az a 300 forint mennyire viselte meg a háztartások büdzséjét, és arra sem, hogy mennyire hiányzik az egészségügyből – ugyanígy a korházi napidíj.

Akkor, 2008-ban a többség három igent mondott, 2010-ben szintén igent a Fidesz-KDNP-re, és íme: csökkenek (vagy megszűnnek) az állami helyek a felsőoktatásban, röghöz kötnek minket, gátolják az EU-s alapelvek, a négy szabadság (tőke, áru, szolgáltatás, munkaerő) áramlásának megvalósulását. Annak a csekély állami helynek is meg van már a helye, és ez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz, amit ekképp ír le a kormány: „Az Országgyűlés olyan egyetemet alapít, amely az eljövendő generációk számára a haza szolgálatának, védelmének, szeretetének és a közjó iránti elkötelezettségnek emblematikus intézménye, a közszolgálat akadémiája lesz.”

És így már érthető egyik egyetemi oktatóm mai szabadkozása, hogy miért késett az óráról. Jövőre elviekben nulla politológus és nulla jogász, államilag finanszírozott hely indul az ELTE-ÁJK-n, a ma kormányzó politikai elit nem szándékozik kinevelni egy őt követő jogászgenerációt, ill. nincs szüksége szakmai véleményekre, politológusokra.

Balneológust képezzünk! Igaz, bálnából csekélyke populáció és csak hazánkban, de legalább aláíratnak majd a felsőoktatásba jelentkezőkkel egy itthon-maradási szerződést. Mindegy, a képzett bálnaszakértő (balneológus) vagy elmegy gyógyvizeket kutatni, vagy stadiont építeni. Egyikhez csak ért a kettő közül.

2008-ban vagy nem volt elég meggyőző az érvényes szavazatok 82,49%-a, ami a tandíj eltörlésére érkezett (a magyar annyira ragaszkodik szerzett jogaihoz, hogy igényli, követeli a paternális állam – sokszor túlzó – gondoskodását), vagy az akkori népszavazás csak a Fidesz-kampány része volt, semmi több. Ma meg – mint tudjuk – válság van, Gyurcsány-kormány volt, meg előző nyolc év is; megszorítás ugyan nincs, de mégis keresi az állam azokat a területeket, ahonnan kivonulhat, a gazdasági érdek meg be.

Ha az ellenzék valódi ellenzék lenne, akkor már gyűjtenék az aláírást a következő kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?”

A jogvédőknek még egy adalék: a felsőoktatásban vagyoni, cenzus alapú negatív diszkriminációnak ágyaznak meg ezzel.

És egyetért-e Ön azzal, hogy Hoffmann Rózsa nem ért az oktatáspolitikához, de még ez a kisebbik baj, mert legalább lesz kit elküldeni, miután bevezették az új felsőoktatási törvényt, tandíjjal együtt? A happy end pedig az, hogy Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár elmondta, a tervek szerint a hónap végére elkészül a mindenki által átlátható, taxatív, minőségében más és jobb felsőoktatási törvény.

Erre is jöhet a három igen, csak ne az ó igen, igen, igen, mert az már nem menő.