Pelikán József: Kérem szépen, én igazán nem értek ehhez és ideológiailag is kezdő vagyok, de az mégiscsak marhaság, hogy Dániel elvtárs fémdobozokat dobált bele a Dunába, amiben kémjelentések voltak.
Tusinger elvtárs: Miért, maga szerint mit dobált, húsvéti tojásokat?
(...)
Pelikán József: Aztán az se stimmel, hogy Dániel elvtárs beugrott a Dunába és a víz alatt beszélgetett az ellenséges békaemberekkel a mi nagy vezérünk és a többi elvtárs meggyilkolásáról. Mivel Dániel elvtárs egy harcsa után szaladt és úgy esett bele a Dunába.
Tusinger elvtárs: Látta maga azt a harcsát?
Pelikán József: Nem láttam.
Tusinger elvtárs: Na látja! Akkor mit kritizál?


A mai kormánymelletti tüntetésen az index szerint százezren, a BM szerint 400 ezren, Bencsik András szerint egy millióan voltak – ő az új Rákay Philip! A protüntetés (na nem a professzionalizmusa miatt, hanem azért, mert a kontratüntetés a Schmitt Pál elleni diploma(f)osztó volt) nem is annyira kormánymelletti, sokkal inkább EU-ellenes volt, ami azért is érdekes, mert a támogatandó kormány egyik minisztere épp az EU-nál kilincsel (meg az IMF-nél) egy kis pénzért, Orbán Viktor, a támogatandó kormány legtámogatandóbbika pedig kedden találkozik Barrosoval, hogy meghallgassa, miken kellene változtatni azon, hogy megérkezzen az a kis pénz. (Remény a teljesen értelmetlen egykulcsos szja megváltozására.)

Egy kormány teljesítményét leginkább az minősíti, ha tüntetést szerveznek – de mellette. Az, hogy tüntetnek ellene, az teljesen normális megszokott. A II. Orbán-kormány ellen másfél év alatt már rengetegszer utcára vonultak, de kormány mellett még nem igazán az újkori demokráciák történetében; az államszocializmusban igen, minden szülinapkor és minden május 1-jén is. Azonban a Fideszes médiabirodalom (szócső) úgy gondolta, hogy nem tudni kinek, de meg kell mutatni, hogy van az a pénz – nem átvitt értelemben, hanem konkrétan –, amiért utcára lehet vinni az embereket – meg hát a januári tavasz, fel lehet jönni Budapestre „világot látni”, be lehet kerülni a tv-híradóba, és lehet erősíteni a horda-szellemt.

Bayer Zsolt mindent vitt: zászlót, transzparenst, embereket az utcára – és majdnem Orbánt is felszólalni. Egy valamit nem sikerült elérnie, nem övé a nap megszólalása, az Bencsiké (esetleg a BM sajtóosztályáé), ő meg rettegjen, majd róla is ír valami hasonlót Bayer.

Pelikán József: 1942-ben ismertem meg Dániel Zoltánt. Egy ismerősöm, név szerint Galván Tivadar mutatott be neki, aki az autógyárban dolgozott. Akkor még nem sejtettem...
Bíró: Mit nem sejtett?
Pelikán József: Hogy békaemberekkel fogok találkozni.
Bíró: Álljunk meg egy pillanatra! Az később volt.
Pelikán József: Később.