​A Gyurcsány Ferenc által elmondott évértékelő beszédben szó esett reményről, reménytelenségről, oktatásról, koncepciós perekről, a Fidesz és a Jobbik összemosásáról, az igazság és hazugság szakemberéről, önkényről, valamint egy lehetséges baloldali egyesülésről. A jelenleg széttöredezett baloldal tervei kirajzolódni látszanak egy „sokszínű” formáció létrehozására.

Forrás: magyarhirlap.hu

A remény kampánya

Az Obama-kampányban már bevált „remény” szó igen kapós lett az elmúlt időszakban a baloldal részéről. A reménnyel legutóbb Bajnai Gordon nemrég elmondott évértékelőjében találkozhattunk, ahol számtalanszor használta mind az önmagukba vetett hit, mind az Orbán-kormány ellenében egyaránt. A remény ismét visszaköszönt a jelen évértékelőben, ráadásul hasonló kontextusban használta Gyurcsány Ferenc. Az ország helyzetének értékelése mindkét esetben a reménytelenség és az abból való kilábalás ellehetetlenülésére hívja fel a figyelmet. Bajnai évértékelőjében utalt arra, hogy nem marketingfogásokkal kell az embereket megnyerni - holott az átvett "remény", pont erre utaló magatartás. A remény szó hasonló kontextusban való használata, és az ahhoz fűzött elemek egy igen hasonló kampányra utalnak. A baloldali erők ezekkel a beszédekben elhintett apró jelzésekkel már a választópolgárok tudomására is kívánják juttatni látható közeledésüket egymáshoz.

​Oktatás - „A sokfajtaságot csak a sokfajta iskola tudja közvetíteni”

Az iskolák most is sokfajták, mint ahogy régen is voltak, és a vélemények is azok. A hallgatókat a jelen oktatással kapcsolatos kérdések megosztják, de az, hogy a mérleg nyelve merre billen, talán a következő elemek vizsgálatával láthatóvá válik.

Az egyik oldalról hallgatói szerződésnek, másik oldalról röghöz kötésnek nevezett formula láthatóan megosztja a diákokat a napjainkban tapasztalható tüntetések fényében. A kérdéssel kapcsolatosan - amennyiben a részvételt vagy távolmaradást egyfajta közvélemény-kutatásnak nevezhetjük - becslések vagy számadatok nélkül is elmondható az, hogy a diákok túlnyomó része azzal, hogy nem vesz részt a tüntetéseken, semlegességét vagy elutasítását tanúsítja a Hallgatói Hálózathoz hasonló formációkkal szemben.

„Az egyetemek, a működésképtelenség határán állnak”

A másik véleménymegosztó terület, mely több kisebb elemet foglal magában - lásd intézményfinanszírozás, keretlétszámok, szakok megszűnése/fennmaradása -, tovább bonyolítja a helyzetet. A kormány azzal magyarázza tevékenységét, hogy a munkanélküliség és a jelenleg értéktelen diploma felszámolása érdekében ésszerűsíteni kell a felsőoktatás rendjét. A baloldal viszont ezt a szabadságtól és a szabad döntéstől való megfosztásban fogja föl. A döntés szabadsága azonban nincs tiltva, mivel a jelentkezés bármely szakra szabad és nyitott. A kormány ésszerűsítése arra irányul, hogy egyfajta költségtérítés kiszabásával a munkanélküliség további növekedésének kíván gátat szabni.

A diákok reakcióját és az oktatási rendszer átmeneti problémáját azonban a reformok gyors jellege okozza. Az oktatás ésszerűsítése vélhetően abban az esetben nem váltana ki ilyen problémákat, ha az egy hosszú, lassú - így kormányokon átívelő - folyamat lenne. Az Orbán-kormány azonban azért választotta a gyors utat, hogy ezzel elkerülje a reformok kormányváltással történő esetleges félbeszakadását.

„…káosz uralkodik…”

A káosz láthatóan koránt sem akkora, mint ahogy azt Gyurcsány Ferenc felvázolja. Káoszról akkor lehetne beszélni, ha az oktatás válsága olyan horderejű lenne, hogy valamennyi (a diákok nagyobb része) egyetértését fejezné ki a tüntetés céljával, melynek köszönhetően a napjainkban egyáltalán nem tapasztalható mértékben bénulna le a rendszer működése.

Koncepciós perek - „engemet ne féltsenek, én megvédem magam”

A jelenleg folyamatban lévő politikai visszaélések tárgyában zajló bírósági eljárásokkal kapcsolatosan Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy koncepciós perek zajlanak. A perekben meghurcolnak ártatlan embereket, akikkel a demokratáknak szolidaritást kell vállalniuk. A 2006-os események csapdájába sétált bele ezzel Gyurcsány Ferenc, amikor is - mint utólag kiderült - ártatlan emberek sokaságát „hurcolták meg” különböző eljárások keretében. A szolidaritás kinyilvánítása a baloldal részéről 2006-ban nem volt olyan népszerű, mint amennyire az mostanában. Ebből pedig az következik, hogy napjaink bírói és ügyészi szervezetének bírálatával, saját idején hivatalban lévő testületek függetlenségét is megkérdőjelezhetővé tette az emberek számára. Hozzáfűzte továbbá, hogy az Orbán-kormány bukása után hasonló eljárásokkal számolhat, mellyel ismét kétségessé teszi a bírói eljárás függetlenségét kormányra kerülése esetén.

„Orbán Viktornál nagyobb politikai gazemberek is megbuktak előbb utóbb”

Ezzel a kijelentéssel minden bizonnyal nagy népszerűségre tett szert Gyurcsány Ferenc a jobboldali szavazók körében, és igen nagy támadási felültet nyitott, hiszen az ilyen kijelentések az őszödi beszéd kiszivárgása után nem túl szerencsések.

​"​Muszáj érteni"

A különböző intézmények élére kinevezett „pártkatonákat” is bírálat alá vette a beszéd. Gyurcsány azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor önkényuralmi rendszert épített ki, mely túlhalad kormányzati megbízatásán.

A kijelentések fényében elmondható, hogy egy esetleges kormányváltás után a rendszerváltást követő konszenzusorientáltság beteljesedik. Amennyiben a volt miniszterelnök feltételezése igaz azzal kapcsolatosan, hogy „pártkatonák” ülnek a különböző pozíciókban, a rendszer kiegyensúlyozottá válik egy baloldali erő kormányra kerülése esetén. A kijelentésének azonban egy olyan vetülete is értelmezhető, melyben sérelmezi a konszolidált rendszer létrejöttét és inkább rendelkezne e pozíciók kiosztása felett is.

​"Én láttam"

A beszéd során kitért arra, hogy kormányzása idején látta már a jobboldal sokaságát tombolni. A kijelentés vélhetőleg a 2006-os eseményekre és a jobboldali politikai erőkre irányult. A következőkben pedig az is szóba került, hogy volt olyan is, amikor nagy ellentétekkel kellett szembenéznie saját pártján belül.

Meg kell jegyezni, hogy a 2006-os események és a kormányzaton belüli ellentétek megemlítése nem feltétlenül jó politika a szavazógyűjtés során, mert azzal felébreszti az emberek emlékezetében a kormánnyal kapcsolatos akkori kritikákat, illetve az egykori kormánypárt gyengeségére is utalhat.

​A Fidesz és a Jobbik összemosása - ​„A Fidesz és a jobbik fajelméletes nemzetkoncepciója”

A beszéd egy pár perces időintervallumban ecsetelte azt, hogy az Orbán kormány hogyan működik együtt a Jobbikkal, vagyis a „náci” párttal, mely masírozik az utcákon. A beszéd rendkívül hosszú percekig mintegy összemosta a Fideszhez és a Jobbikhoz szóló részt, mely alapján úgy tűnik, mintha a Fideszt is antiszemita vádak érnék. A több perces összemosást egy rövid kommunikációs trükk követte, mely kimondta: „Nem állítom, hogy a Fidesz náci párt”. A Fidesz természetesen számos alkalommal hangot adott azon véleményének, miszerint felháborítónak tartja az ehhez hasonló vádakat, és leszögezte, soha nem vállalt és nem is fog közösséget vállalni szélsőséges csoportokkal.

A Jobbikról számos kiváló elemzés született a politológus kollégák részéről, ezért úgy gondolom, nem érdemes belemenni a „nácizmus” jellemzőinek részletes taglalásába.

​"Mi ezen már túl vagyunk"

„Lehet a politikában itt-ott hazugságot mondani, de nem lehet hazugságra politikai konstrukciót, ha úgy tetszik politikai programot építeni” - a kijelentés nem új keletű, mivel a Gyurcsány-Orbán vitában korábban már használta Gyurcsány Ferenc, ám ennek ismételt használata az őszödi beszéd árnyékában a választópolgárok szemében nagy eséllyel hitelét vesztettnek mondható. „A magyar választók szemében hol a hazugság, hol az őszinteség embere vagyok, ki-ki válogatja,de mindenképpen szakértője ennek a témának.”  A továbbiakban jó hírként közölte, hogy a kormány már tapasztalatból tudhatóan bukni fog, mellyel ismét visszautalást adott saját esetére.

„Mi is hajlamosak vagyunk hazugságra politikai konstrukciót és programot építeni” Az „önostorozás” ennél a pontnál már-már komédia szintjére került, ami által az emberek tudatába esetlegesen beépült „hazugság” és közte vont párhuzamot kívánta e módon elparodizálni és komolytalanná tenni.

„Mi lesz?” – Egyszínű szivárvány

A lehetőség már egy ideje ott rejlik a baloldali formációk egyesülésére, a kérdés csak az volt eddig is, hogy ez mikor következik be. Gyurcsány Ferenc szerint egyértelműen a baloldal összefogására van szükség, a folyamat pedig láthatóan elkezdett megindulni az Együtt 2014 az LMP, PM, MSZP, DK részéről. A volt MSZP- SZDSZ kormányt azonban egyszínűséggel bírálta, míg ő ehhez képest egy nagyon sokszínű formációt vázolt fel. A beszédben elhangzottak alapján az összefogás eleve kizárja bármely jobboldali vagy ahhoz közeli formáció csatlakozását, és erős utalásokat ad a szinte kizárólagosan baloldali erők egyesülésére, ami az úgynevezett sokszínűség lehetőségét erőteljesen korlátozza.

„Ha nem tartunk össze, minket meg fognak verni, nem kicsit, nagyon”

A beszéd kitért arra is, hogy nem kell félreérteni a jelen terveket (mint kormánykoalíciós tervezetet), mivel azok kizárólag választási koalícióra irányulnak mely a kormány megbuktatásáig tartana. A koalíció felbomlása után viszont kormányzásképtelenné válna a formáció maradványa, így ez teljességgel kizárható eshetőség. Abban az esetben, ha a baloldal erői összefognak 2014-es választásokon, nagy eséllyel a kormányzásban is megmaradnak majd együtt a „még mindig jobb mintha egy újabb Orbán-kormány jönne” leple alatt.

Ha vannak még, akik kételkednek egy esetleges baloldali koalíció létrejöttében, a záró idézetet ajánlom figyelmükbe Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédéből: „Egy sokszínű koalíciós kormánynak kell kis többséggel a háta mögött kormányoznia,miközben '14-re valóban áldatlan állapotban lesz az ország”

A beszéd tehát összességében sok közös vonást mutatott tartalmilag az Együtt 2014 évértékelő beszédével, melyben már érzékelhető a baloldali kisebb egységek egymáshoz közeledése. A beszédben említett témák tárgyalása számos támadási felületet és visszautalási lehetőségeket nyújt a Gyurcsány-kormány idejére, ami a népszerűségi versenyben nem túl szerencsés. A 'mi lesz' kérdésre egyszerűen az a válasz adható, hogy már egyre kevésbé titkolt módon kirajzolódik egy baloldali, egyelőre még választási koalíciónak nevezett, de egy esetleges választási győzelem után nagy eséllyel kormánykoalícióként funkcionáló formáció.