„Semmit rólunk nélkülünk” – egyebek mellett ezt is követeli a Hallgatói Hálózat, ugyanakkor erről feledkezett meg a lehető leggyorsabban, amikor hétfőn nagyszabású egyetemfoglalási akcióba kezdett. Írásomban nem célom, hogy a Haha elképzeléseit és követeléseit kétségbe vonjam, csupán arra a logikai bukfencre szeretném felhívni a figyelmet, ami abban a módban fedezhető fel, amit ezek hangoztatására alkalmaztak.
Forrás: index.hu
Miért kritizálható a tiltakozás mikéntje? A HaHának számos elfogadható módja lenne kifejezni a véleményét, és tény, hogy számos ilyen módot alkalmaz is (tüntetések, fórumok, levél az államtitkárnak). Probléma akkor merül fel, amikor egy körülbelül százfős fórumon döntik el, hogy az ELTE nagyjából kilencezer hallgatót számláló Bölcsészettudományi Karát elfoglalják. A hétfői foglalás keretében ellehetetlenítették egy időre az oktatást, ami igencsak furcsa módja a végső soron a hatékonyabb oktatásért folytatott küzdelemnek. A tudósítások szerint volt olyan előadás, amelyet a jelenlévő hallgatók kifejezett kérése ellenére szakítottak félbe; vagyis róluk, de nélkülük, sőt, tiltakozásukkal szemben döntöttek. A hahás diákok nem fogadták el, hogy vannak olyanok, akik nem kívánnak csatlakozni hozzájuk, ad abszurdum tanulni szeretnének az egyetemen.
„Az egyetem a miénk!” – kiabálják, és valóban: az övék is, de amikor lépten-nyomon az alapjogaikra hivatkoznak és a demokratikus értékek védelmében szólalnak fel, akkor érdemes lenne figyelembe venni mások jogait és elképzeléseit is. Hiszen miként a hétfői akció egyes eseményei is tanúsítják, vannak olyan hallgatók, akik nem értenek velük egyet, vagy ha bizonyos kérdésekben egyet is értenek, nem kívánnak a Haha által alkalmazott eszközökhöz nyúlni.
A liberális demokráciák egyik fontos alapelve a többség zsarnokságának megakadályozása, azonban úgy tűnik, hogy itt még csak nem is többségről, hanem inkább csak egy zajos kisebbségről van szó. Ha nem így van, meglesz a lehetőségük, hogy a hallgatói önkormányzati választásokon elindulva ezt bizonyítsák, addig azonban végképp nem szerencsés, ha a fenti jelszó azt jelenti, hogy az egyetem csak az övék. Hadd jelezzem: másoké is!
A modern képviseleti demokráciákban a többség által megválasztott képviselők egy meghatározott ciklus végéig képviselik megválasztóikat, a kisebbségbe szorult vagy képviselet nélkül maradt csoportok pedig ellenőrzik a többségiek munkáját, és - akár a tiltakozás különféle módjainak alkalmazásával – jelzik az azzal kapcsolatos aggályaikat. Ennek jogát a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában komolynak mondható erővel nem rendelkező Hahá-tól sem lehet megvonni, ugyanakkor a tiltakozásnak vannak olyan módjai, amelyek nem elfogadhatók.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is egyetért abban, hogy az egyeztetéseket a lehető legszélesebb körben kell folytatni. Balog Zoltán azonban azt is leszögezte, „ha nem vesszük komolyan, hogy a választók kit legitimálnak arra, hogy a nevükben nyilatkozzon és döntéseket hozzon, akkor a dolog teljesen parttalan lesz.” Magyarul a hahás képviselőknek és aktivistáknak javasolt elindulni a következő választásokon akkor, ha a HÖOK-hoz hasonlóan ők is tárgyalópartnerek szeretnének lenni a felsőoktatást érintő kérdések meghozatalakor.
Addig pedig legyenek szívesek tiszteletben tartani a demokratikus elveket és játékszabályokat, főleg akkor ha úgy gondolják, hogy épp ezek megőrzése miatt kezdenek tiltakozásokba!
Első közlés: Magyar Hírlap
