Március 26-án, kedden lezárult az első magyar egyetemfoglalás. Az akciót indító Hallgatói Hálózat és az egyetem vezetés között kötetett megállapodás szerint innentől kezdve bárki használhatja fórumozásra azt a termet, melyet másfél hónappal ezelőtt közel háromszáz zúgolódó aktivista foglalt el. De nézzük hogyan is indult ez az egész!

                                         (forrás: eduline.hu)

TÉLIRÓZSÁS FORRADALOM – második felvonás

Február 11-én, hétfőn az ELTE Bölcsészettudományi Karára vonult egy 120 fős társaság, nagyrészt a Hallgatói Hálózat aktivistái, akik még aznap délelőtt elfoglaltak egy nagyelőadót, majd belátogattak a tanórákra, arra bíztatva a hallgatókat, csatlakozzanak az egyetemfoglaláshoz. Ugyanaznap délután a Deák térre várták az oktatási reformokkal elégedetlen egyetemistákat, főiskolásokat, gimnazistákat. Az ipszilon generációhoz méltóan a spontaneitás határozta meg a csoportosulás koreográfiáját. Nem csak a fővárosban, Pécsett, Debrecenben és Szegeden is több összegyűlő társaság hallgatói fórumot szervezve próbálta felfrissíteni a tavaszi félévkezdést.

Budapesten, a BTK-n három termet sajátítottak ki a diákok, ahol a decemberben megfogalmazott hat pontjuk mielőbbi megvalósulását követelték. Az első napok még a fórumokról, a nehézkes döntéshozatalról szóltak, majd idővel mindennapossá váltak a délutáni szakmai előadások - melyek nem csak az oktatás témáját érintették - de esténként koncerteket is tartottak az elfoglalt nagyelőadóban. A legkitartóbbak a programok után, a hazamenetel helyett nyugovóra tértek a termek székein, a padlón vagy ahol éppen még maradt hely.

F, MINT FORRADALOM – vagy február?

A kormány reakciója nem maradt el, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szóvivője szerint érthető, és megengedett a szabad véleménynyilvánítás – de csak ha ezzel mások jogait nem korlátozzák. Szerintük egyébként a hat pontból ötöt gyakorlatilag teljesítettek. (pl. a keretszámokat eltörölték – száz fő felett lesz az állami ösztöndíjas helyek száma). A kormány szerint „A röghöz kötés intézményét azért foglalja magába a negyedik alkotmánymódosítás, mert Magyarország nem engedheti meg magának, hogy a nyugatnak képezzen diplomásokat.”, így ebben a kérdésben nem is várható engedmény.

A decemberben megalakult OFEF-hez (Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum) - melynek egyébként a HaHán túl tagja például a PDSZ, a HÖOK és a Rektori Konferencia is -  nem volt hajlandó csatlakozni az Emberi Erőforrás Minisztérium – ennek ellenére a hétfői fórumon azt is megszavazták, hogy keddre összehívják az alternatív kerekasztalt.

A HÖOK és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter konfliktusa 2013-ban is meghatározó maradt. A HÖOK szerint hátba szúrás volt a minisztériumtól az alkotmánymódosítás (melynek része volt a röghöz kötés), ezért február 16-ig nem voltak hajlandóak újfent tárgyalni a minisztérium képviselőivel. A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal, valamint Balog Zoltán is értetlenül állt a helyzet előtt: véleményük szerint a sajtótájékoztatón, valamint az összes találkozón nyitottak voltak a hallgatók képviselete felé, akik minden információról tudomást szerezhettek, így nem szolgálhatott meglepetésként a röghöz kötés alkotmányba emelése.

FLASHMOB ÉS TÁRSAI

A fiatalság további megmozdulásaihoz tartozott a február 14-i happening, melynek során kartonpapírokból egyetemet építettek a tüntetők, majd egy Orbán Viktornak öltözött diák leborította az építményt. A Ferenciek terén tartott flashmob nem aratott túl nagy sikert, ami nagy részt annak volt köszönhető, hogy mindössze csak huszonöt lelkes hahás vett benne részt. Másnap sem lankadt a reformálás szelleme, a Hallgatói Hálózatból kinőtt az „Egyetemfoglalók” társasága, akik nevükhöz hűen – nem tágítottak a BTK épületéből, valamint középiskolások jövőjüket temetve feketébe burkolóztak a Kossuth téren.

„LATINMÁNIÁS MINIFEMINISTA”

A kedélyeket tovább borzolta a BTK HÖK elnökének, Garbai Ádámnak Mezey Barnának címzett levele. Garbai felszólította az ELTE rektorát, hogy a tüntetésekben résztvevő vagy szimplán a demonstrálókkal szimpatizáló és ennek hangot is adó oktatókat vonja felelősségre. Mezey Barna reakciójára nem kellett sokat várni, ugyanis a február 19-én kirobbant listázási botrány miatt nem az oktatókat, hanem a bölcsészkar Hallgatói Önkormányzatát függesztette fel. A lista egy 2009-ben született dokumentum volt, mely közel hatszáz gólya e-mail címét, telefonszámát tartalmazta - erősen szubjektív jellemzésekkel kiegészítve. A rektor a BTK HÖK felfüggesztése után elrendelte az egyetem minden hallgatói önkormányzatának, részönkormányzatának, valamint adatkezelő intézetének ellenőrzését is.

„HAZA CSAK OTT VAN, AHOL JOG IS VAN”

A tavasz beköszöntével sem csillapodott a helyzet - március 7-én több mint hetven aktivista vonult a Fidesz székháza elé, akik közül a legbátrabbakat még a kerítés sem ijesztette meg. Követelték Áder János államfőtől az alkotmánymódosítás vétóját – véleményük szerint az Európai Unió tagállamaként Magyarországnak kötelessége képviselnie a munkaerő szabad áramlását. A Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella kijelentette: a székházat elfoglaló tüntetőket feljelenti a párt, hiszen magánterületre hatoltak be.

Talán ez a mozzanat tette erre a negyvennégy napos eseménysorozat végére a pontot – március 26-án a Hallgatói Hálózatnak és az egyetemnek sikerült megegyezésre jutnia. A Bölcsészettudományi Kar dékánja, Dezső Tamás szerint bármilyen hallgatói önszerveződés igénybe veheti a Gombocz Zoltán nagyelőadót. A programok az oktatás és a kutatás témájában zajlanak majd, pártpolitikai megmozdulásoktól mentesen. Fernengel Ágnes HaHa képviselő szerint „lett egy tér, ahol a demokratikus kultúra átadása megvalósulhat – mely nagy eredmény”. Mind az ELTE, mind az aktivisták megkönnyebbülhettek, hogy ezután abszolút legálisan tarthatnak fórumokat hetente két alkalommal (hétfőn és csütörtökön, délután öttől este tízig) kedvenc előadójukban. Az egyetem továbbra is az élen van – ezúttal a hallgatói aktivitás támogatásában. A lelkes ifjúság pedig megfogadhatná a volt rektor, Klinghammer István szavait: „Nem bántó szándékkal, de megjegyezhetném, hogy talán kicsit éretlenek is ahhoz, hogy értelmiségi pályára készüljenek és egyetemre járjanak.”