Először országos hírű sajtótájékoztatót hív össze, mondván: koncepciós per áldozata. Aztán kijelenti: áll mindennemű vizsgálat elé, sőt: mihelyt megkapja az Ügyészség idézését, benne a pontos dátummal, elárulja azt, jöjjenek minél többen. Végül: kérdéseket intéz a legnagyobb közösségi oldalon az MSZP-hez és tagjaihoz, olyan kérdéseket, amitől Kovács Lászlónak a szíve állhatott meg egy pillanatra.

Az ominózus sajtótájékoztató, ahol bejelentette, hogy az Ügyészség Schiffer András feljelentése után, hivatali visszaéléssel gyanúsítja, több embert érdekelt és mozgatott meg, mint az aznapi neonácizás a Parlamentben. De miért Schiffer András? Az ökopártnak mi köze van a Fidesz hajtóvadászatához, amit elszámoltatásnak „tegeznek”? Schiffer anno Orbán védőügyvéde is volt, ennyire nem rögzülhetett benne az „orbáni védelem”.

Meg aztán, elempésként már oly’ sokszor támadta a kormányt – persze csak verbálisan – a demokrácia módszeres lebontásával. A zöld frakcióvezető sehogy sem fér a képbe, még az annyira hangzatos szavazatmaximalizálás logikája sem állja meg a helyét. „Én, Schiffer András elfogtam Gyurcsány Ferencet.” Hát, ezzel nem hogy választást, de kopogtatócédulát sem lehet majd nyerni, ill. szerezni. Persze, a parlamenti kétharmad árnyékában nem lehet maradandót alkotni, de a patkón kívül sem így kellett volna elkezdeni. Az utcai performance-ok után (mint például az atomeső) ez túl nagy lépés. Bős-Nagymaros, Paks, Szentgotthárd – jobban átjöttek volna. S milyen bizonyítékok vannak Schiffer kezében?
Súlyos szavak – mert könnyen rásülhet a szoci-bélyeg az emberre – de hiba volt feljelenteni Gyurcsányt. Két napja az ex-miniszterelnök él, mint hal a vízben. Nem is él, lubickol. A bot mixert mikrofonra cserélte, a vacsorafőzés helyett sajtótájékoztatót tart. Retorikai megoldásai újra a régiek, s nem tett le dédelgetett álmáról, a visszatérésről.

A Fidesz mártírt csinál a visszatérésen gondolkodó Gyurcsányból, egy kívülről magabiztosnak tűnő mártírt. Egyes választói rétegek pedig megtéveszthetőek azzal, ha küzdeni és szenvedni látnak valakit, főleg ha az a valaki a baloldal karizmatikus figurája (volt), aki most szembeszáll a főhatalommal. Mindezt persze lehetetlenség lett volna nem-rivaldafényben csinálni, de Gyurcsány tudja, hogyan kell az érzelmi-politizálást művészein végrehajtani, hisz választást is így nyert.

A „megmentő” után „mártír”, majd a „gonoszt elűző” és végül – mivel védelmezi a demokráciát – „primus inter pares”? Ezek lennének egy hitelét elvesztett, bukott vagy megbuktatott, de eltávozott politikus, Gyurcsány Ferenc jelzői?

Mindeközben az MSZP teljes mellszélességgel kiáll Gyurcsány mellett. Szanyi Tibor is erről tett tanúbizonyságot a minap a köztévé reggeli műsorában. De miért? Az tisztán látszik, hogy az ex-miniszterelnök kenyértörésre akarja vinni a dolgot a pártján belül: vagy ő, vagy Mesterházy. Az előbbi „hiteles”, az utóbbi „karizmatikus”. Nem lennék MSZP-párttag, az biztos. S így is, hogy látszanak a szakadás jelei, így is kiáll a pártvezetés Gyurcsány mellett. Vagy épp Orbán ellenében. Ők, akik nem tudni, hogy mennyien vannak (de például a nyilatkozó Szanyi nincs a legjobb véleménnyel Gyurcsányról), de el akarják távolítani a pártvezetés felé vezető útról Gyurcsányt – ők mindezt csendben akarják. Orbán és a Fidesz pedig nagy dirrel-dúrral, a felnégyelt test pedig, elrettentés céljából, kinn lenne négy vármegye négy várának legmagasabb fokán. Ha a Fidesz távolítaná el Gyurcsányt a politizálástól, akkor azt az MSZP is megsínylené. Ezért áll ki – látszólag – az MSZP Gyurcsány mellett, hogy aztán ők csendben megpróbálkozzanak ugyanazzal.

De „Feri” más szabályok szerint játszik, őt csak egy cél vezérli. A párt- és később az ország-vezetés jogának megszerzése. Így ahelyett, hogy csendben maradt volna a nagy médianyilvánosságot kapott sajtótájékoztatója után, megköszönte volna párttársainak a kiállást, ő meglovagolta a szeszélyes veszélyes hullámot; a szörfözés pedig egy rizikós hobbi. Hat kérdést intéz az MSZP-tagság felé, ami már túlmutat a kampányon, a szervezkedés része, a visszatérést készíti elő. Pártszavazást kezdeményez olyan markáns kérdésekben, mint az MSZP-n belüli vagyonnyilatkozat bevezetése, a széleskörű transzparencia és például az MSZP elnökének a tagság által történő, közvetlen választása. Mint mondtuk, nem ismerjük a pontos erőviszonyokat az MSZP-n belül, csak sejthetjük, hogy szoros a verseny Mesterházy és Gyurcsány között. De ha útelágazódáshoz (s ennek a szónak van egy megmosolyogtató mellékjelentése is, főleg az MSZP-vel kapcsolatosan) érkezik az MSZP, és Gyurcsány felé fordul, akkor Mesterházyn kívül még Lendvainak, Kovácsnak, Puchnak, Szanyinak és még számos „ellenlábasnak”, illetve „nagyöregnek” lesznek kellemetlen pillanatai.

Teszi, amiben hisz. Ez neki biztos jó. Ő azon kevés politikusok közé tartozik, akik nem a politikából élnek (értsd: a rendszerváltás idején jókor volt, jó helyen). Abban hisz, hogy lehet még Magyarország miniszterelnöke. Ez az ország sem lenyelni, sem kiköpni nem képes Gyurcsány Ferencet.