Rengeteg elemzést, találgatást és véleményt olvashattunk már a következő választásokról. Ezek közül – a mai viszonyokat ismerve – a legabszurdabb Karácsony Gergely mamutkoalíciója volt, de a Fidesznél már minden jobb? A pár napja hallott ötletnek is ez a mozgatórugója, csak az ötletgazda türelmesebb.
„Ugorjunk előre az időben. Nem sokat, csak hat évet. 2010-et fogunk írni, s országgyűlési választásokat tartanak. De nem csupán ezért lesz fontos ez az esztendő, hiszen – szerencsére – a négyévenkénti demokratikus megmérettetés már mindennapjaink rutinja és addig még egyébként is az urnák elé járulnak a választók. 2010-ben azonban még ebből a szempontból is egy kicsit másként lesz minden. Abban az évben szavaz majd először az a nemzedék, amely már a rendszerváltozás után született. Az első olyan generáció, amelynek még bölcsődés élményei sem lesznek a régi világból. Azok a tizennyolc-húszévesek, akik a felnőttkor küszöbét már a demokratikus államforma iskoláinak elvégzése után érik el. Akiknek a rendszerváltozásban meghatározó szerepet játszó egykori fiatalok már meglett és befutott középkorúak, legyőzendő kövületek lesznek. Akiknek az akkori politikailag aktív középkorúak csupán nagypapák és nagymamák tömege, míg az 1990-ben már hatvanas éveiket taposók csak ilyen-olyan történelmi emlék, vagy pusztán lábjegyzet, netán a köztudat által teljesen elfelejtett „nevüknincs” arctalan tömeg lesz. Akiknek ez az emlékezetes 1990-es év már ugyanúgy történelem, mint az előttük járó nemzedékeknek 1956 és 1968 volt.”
Szanyi Tibor 2004-es könyvéből, a Minden másként lesz-ből való a fenti idézet. A rendszerváltás utáni generáció „félreszavazott” a 2010-es választásokon ezek szerint, a mára utópisztikussá vált sorok viszont azt hűen tükrözik, hogy a baloldal számított a fiatalokra – azok meg a hitelességre. Ez a baloldal – az MSZP – ugyanazzal a felállással készül 2014-re, mint amelyikkel 2010-et elbukta, Gyurcsány cikk-cakkjait leszámítva. Így vannak, akik már 2018-ra koncentrálnak, mert akkor legalább a Fidesz mögött is lesz bűvös nyolc év.
„2014-ben újra a Fidesznek kellene nyernie, hogy aztán jó sokáig esélye se legyen rá.” – vázolta egyik ismerősöm. Meghökkentő mondat, de átgondolt és jól felépített érvelés van mögötte.
A 2010-es választások után a baloldal nem újult meg, a liberális oldal pedig még nem éledt fel. És nagyon úgy néz ki, hogy a 2014-es választásokig nem jelenik meg életképes és valós alternatíva a Fidesszel szemben. A Jobbik megerősödése várható, de persze ez nem alternatíva. Ha 2014-ben újra a Fidesz nyerne – persze, nem kétharmaddal – akkor az a baloldalon elkerülhetetlenül és kötelezően generációváltást, valós megújulást vonna maga után, illetve esélyt jelentene egy új, az ex-SZDSZ-hez semmilyen módon nem kötődő liberális párt megjelenésére. Ezen kívül még ott az LMP is, persze, csak ők képtelenek átütni a média ingerküszöbét, így viszont nagyon nehéz növelni a tábort.
„2014-ben újra a Fidesznek kellene nyernie, hogy aztán jó sokáig esélye se legyen rá.” „És Te kibírnál még ezekből újabb négy évet?” Ennyit tudtunk kérdezni meghökkenésünkben, de tényleg lehetséges, hogy újabb négy év jó időre kiírná a Fideszt a választási forgatókönyvekből. Mert a Fidesz is képtelen a(z Orbán nélküli) megújulásra, ugyanúgy, ahogy az MSZP is egyelőre képtelen leszámolni a régi káderekkel.
A fent leírtak is csak egy újabb ötlet a következő választásokra, mert már alig több mint egy év után az emberek érzik, hogy ami most van, az nem működhet sokáig. Csak valaki próbál türelmesnek látszani és hosszú távon gondolkodik, míg mások megvalósíthatatlan ötletekkel kerülnek újságok címlapjára.
