Diszkriminatív, hogy Kerényi Imre csak a festőművészekre gondolt az Alaptörvény dicsőítése végett. Egy író, egy költő nem tudná szívből dicsőíteni azt? Dehogynem. Az underground művészvilág már meg is mozdult, megszereztünk az egyik ilyen dicshimnuszt.
Azonban előtte nem árt elgondolkodni a következőn: miért kell az új Alaptörvényt dicsőíteni? Kerényi elvtárs szerint (MSZMP-tagként állami ünnepségeket koreografált Moszkvában és Budapesten egyaránt, van tapasztalata a személyi kultusz terén) „a Fidesz Isten ajándéka”. Az isteni Fidesz Alaptörvényének tehát több mint jónak, tökéletesnek kell lennie. Így érthetetlen a dicsőítés szükségessége, hacsak nem ezzel is a munkahelyteremtés a cél. De miért csak a festők? Az, hogy a rendezők miért nem, az érthető. Kerényi rendezi a húsvéti alkotmány színpadi változatát, nem kell neki a konkurencia. De én biztos felkértem volna az építészeket is, a szobrászokkal karöltve. Azzal egyfelől sok a munka, a közmunkások is sokan vannak, másrészt egy építménynél, egy monumentumnál jobban semmi sem tudja visszaadni egy rendszer, egy vezető nagyságát.
A földalatti mozgalmárok egyik alkotását sikerült megszerezni. A partvonalon kívülre tessékelt írók és költők kicsit túllihegték a feladatot, minekután ők nem csak az Alaptörvényt, hanem az egész rendszert magasztalták. Ez még Kerényinek sem tetszene szerintem...
A költségvetésed vagyok, amelyik nem tartalmaz számokat. Se megszorításokat.
A frankhiteled vagyok, amelyet vagy Te törlesztesz és belegebedsz, vagy a dédunokád, miközben neved oly’ sokszor a szájára veszi.
A közmunkaprogramod vagyok, melynek keretein belül stadiont építesz Debrecenben és Pesten. Mert a foci összeköt minket. Irány a pálya.
Az instant levesed vagyok, amelyeket már otthagysz a polcon, vigyázol az egészségedre és a pénztárcádra.
Az Alaptörvényed vagyok, amelyik viszont ott van a polcodon – kövéren aláírva, vastagon kihúzva a lényeg.
Az elnöki aláírásra váró törvényed vagyok, ami már nem is vár. Mert mindenki Pali bácsija elintézi.
A magyar Suzukid vagyok, amelyre nem kérhetted a végtörlesztést, és amelyikkel még mész egy kört, mielőtt vinné a bank
Az Ócsai otthonod vagyok, amelyiknek Te sem örülsz, de ez lett a három szobából, a három gyerekből és a négy kerékből.
A Nagykörúti villamosod vagyok, amelyik mind a mai napig a Moszkva térig megy, nincs megállója a Corvin negyednél, se a Harminckettesek terénél. Hiába fúj másfajta Szél(l).
Az új Munka törvénykönyved vagyok, amely ellen hiába tiltakozol a Parlament előtt.
Az új oktatási törvényed vagyok, amely röghöz köt, de legalább minőségi tudást ad át – ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet választod!
Orbán Viktor vagyok, Matolcsy György vagyok, választópolgár vagyok, marionette bábu vagyok.
Kinek tetszik az ilyen? Ugyan már!