Az államfőnek a törvényben meghatározott feltételek alapján joga és kötelessége kitűzni a országgyűlési képviselők általános választásának időpontját.

Ennek alapján Áder János (kisebb politikai huzavonát követően 1., 2.) április 6-át, a legközelebbi lehetséges időpontot nevezte meg a választások kiírására. Ezzel a lépéssel valóban lerövidítette a kampányidőszakot?

(forrás: nyugat.hu)

A köztársasági elnök négy, méltányolható indok mentén hozta meg álláspontját, amelyek így szólnak:

„1. Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra. Ezt a szempontot tiszteletreméltó elődeim is fontosnak tartották, amikor kiírták a választások időpontját.
 
2. Magyarország érdeke – demokráciánk közel két és fél évtizedes történetének közös tapasztalata alapján –, hogy politikai nemzetünk tagjaitól a 2014-ben felhatalmazást kapó új Országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson.
 
3. Magyarország pillanatai drágák, ezért hazánk polgárai szempontjából kiemelten fontosnak tartom, hogy az Európai Unió új költségvetésében rendelkezésünkre álló, több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználását semmi se hátráltassa. Minél előbb lesz új felhatalmazással bíró kormány, a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok és családok annál előbb juthatnak hozzá az ország gyarapodását és polgárainak jólétét szolgáló forrásokhoz.
 
4. Egy ország élete azonban nemcsak a pénzről, a gazdasági lehetőségekről szól, hanem az itt élők békéjéről és nyugalmáról is. Ezért a választások időpontját meghatározó döntésemmel azt is elő kívánom segíteni, hogy – túljutva a politikai pártok versengésével szükségszerűen együtt járó zajos kampányidőszakon – a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása – bármi legyen is a hitünk.”  (keh.hu)

A köztársasági elnök szerint a választások minél hamarabbi kitűzését indokolják: a hagyományok, az új országgyűlés mielőbbi megalakulása, az Európai Uniós források zökkenőmentes felhasználása, végezetül a társadalmi béke és nyugalom helyreállítása. Mindegyik önmagában elfogadható, jogos elvárás. Azonban feltehető a kérdés: valóban rövidebb kampányidőszakot kapunk a korai országgyűlési választással, vagy a törvényi nem-szabályozás felülírja Áder János szándékát?

Ha az események mögé tekintünk két anomália rögtön feltárul:

• Egy különös és új együttállás hatása

2014-ben először (és sokáig utoljára) választunk egy évben országgyűlési, európai parlamenti és helyi önkormányzati képviselőket. Ezek közül belpolitikai szempontból az európai parlamenti választások „kakukktojásnak” számítanak, mivel annak időpontját közvetlenül nem az államfő, hanem az Európai Unió határozza meg, ami idén május 22-25-re esik. Mivel Magyarországon a választásokat vasárnap tartják (munkaszüneti nap, ünnepek kivételével), a dátum adott, május 25-e lesz.

Ezen felül, a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény XVI. fejezete rendelkezik az Európai Parlament tagjainak választásáról. A fejezet első bekezdése szerint:

„331. §170 (1) Az Európai Parlament tagjainak választásán e törvény I-XII. Fejezetét, a 245. §, a 247. § (1) és (3) bekezdése, a 250. §, a 251. §, a 256. § (2) bekezdése, a 257. § (3) bekezdése, a 259-264. §, a 269. §, a 270. §, a 271. § (2) bekezdése, a 272. §, a 273. §, a 284. §, a 285. §, a 297. §, valamint a 298. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

A bekezdés alapján az EP–kampányra is a választási eljárási törvény VIII. fejezetének (A választási kampány) szabályozásai vonatkoznak, vagyis a pártok számára újabb 50 nap áll majd rendelkezésre. Így fordulhat elő az, hogy az EP-kampány április 5-én, egy nappal az országgyűlési választások előtt fog rajtolni, mintegy átvéve a stafétát.

Áder János azzal, hogy április 6-ára tűzte ki az országgyűlési képviselők általános választását direkt vagy véletlenül, de szembement valós szándékával, hiszen ezzel a lépésével 2 x 50 napos kampányidőszak zúdul a választók nyakába.

(forrás: vastagbor.blog.hu)

• A kampányfinanszírozási törvény szabályozatlansága

Elérkeztünk az új kampányfinanszírozási törvényhez, melyről egy későbbi bejegyzésben kívánok részletesebben foglalkozni. A témához kapcsolódva annyi elmondható, hogy a törvény ugyan sok, korábbi visszaélést rendezett, viszont új anomáliákat teremtett és visszaélésre alkalmas területeket hagyott szabályozás nélkül.

A választási törvény alapján, kampánytevékenység csak kampányidőszakban folytatható. Ennek ellenére a teljes ciklus folyamán találkozhattunk az utcákon politikai tartalmú plakátokkal, hirdetésekkel. A törvény az úgynevezett „harmadik fél” kampányáról / támogatásáról egyáltalán nem rendelkezik. Így fordulhatott és fordul elő, hogy civil szervezetek, magánemberek nevében jelennek meg az egyértelmű politikai állásfoglalásokat tartalmazó hirdetések kampányidőszakon kívül is.

Mit tehetett volna az államfő annak érdekében, hogy valóban lerövidítse a kampányhadjáratot?

Nem sokat. A leírtak tükrében kijelenthető, a köztársasági elnök nem képes befolyásolni a kampány tényleges hosszát. Látható, hogy a problémát törvényi hiányosságok is okozzák, amelyre nincsen közvetlen ráhatása. Elvi lehetőségként ugyan felhívhatja az országgyűlés és a kormány figyelmét a problémára, ennél többet azonban nem igen tehet. Annak ellenére, hogy erős jogosítványokkal rendelkezik, nem élhet népszavazási kezdeményezési jogával sem, mivel „az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról” az nem tartható.

A kampányra és a kampányidőszakra komoly hatást tehát nem tud gyakorolni, az így nem lesz rövidebb, nem lesz „tisztább”, átláthatóbb. Hiába kívánja, nem tudja felülírni a pártpolitikai érdekeket, arra csak a szigorú törvényi szabályozás lenne képes, amelyre viszont (egyelőre legalább is) nincsen politikai akarat.