A Fidesz-KDNP tegnap megint kijátszotta az Alkotmánybíróság. Nem lehet majd indoklás nélkül elbocsájtani senkit az állásából, de indoklás lehet a méltatlanság, a bizalomvesztés és a létszámcsökkentés.

A tegnap módosított kormánytisztviselők és köztisztviselők jogállásáról szóló törvénybe így belekerül az, hogy munkáltató a felmentést köteles indokolni, és ezen felül bizonyítania kell, hogy indoka valós és jogszerű. Ha a munkáltatónak (önkényesen vagy felsőbb utasításra) meg kell válnia az állam rabszolgájaként is emlegetett köztisztviselőktől, akkor már nem kell sokat törnie a fejét az indokokon, a Fidesz megadta a válaszlehetőségeket: méltatlannak állítsam be, veszítse el a bizalmamat, úgy hogy nincs is kapcsolat közöttünk, vagy legyen az indok a létszámcsökkentés? Nehéz kérdések ezek, de legalább van választási lehetőség.

De mi az, hogy méltatlanság? A módosítás szerint: „méltatlan hivatalára a tisztviselő, ha – akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül – olyan magatartást tanúsít, amely a beosztása tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét, illetve a közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja”. A közigazgatásba vetett társadalmi bizalom? Ki bízik a közigazgatásban? Mi a közigazgatás? És „akár munkahelyén kívül”? Szóval: ha a munkavállaló megnézi Alföldi Róbert egyik darabját a Nemzetiben, vagy Heller Ágnes publikációkat olvas, akkor számíthat arra, hogy méltatlanná válik beosztására, mert rontotta a munkáltató (a magyar állam) jó hírnevét. Ballib mételyt nem nézünk, ill. olvasunk! Visszakanyar ez az államszocializmus sötét hétköznapjaiba, várjuk a lefüggönyözött fekete autót?

A bizalomvesztés is elég faramuci (mert ez a szó szalonképes!) kategória. A bizalmat először meg kellene szerezni ahhoz, hogy aztán el lehessen veszíteni. De amíg például egy-egy közintézmény vezetője hermetikusan elzárva éli mindennapjait, addig a munkavállaló reggel 8-kor (vagy még előbb) beugrik a mókuskerékbe és délután 4-kor kiugrik onnan. Esély sincs a bizalom megszerzésére, így elveszíteni sem lehet azt – elviekben. Egy valakiről tudom elképzelni azt, hogy neki nem lesz nehéz a bizalmat megtartani. A Heves megyei kormánymegbízott személyi titkáráról, asszisztenséről van szó, neki beton-biztosnak tűnik a felelősségteljes állása. Ő Kriston Viktória, volt CKM-címlaplány. Nyilván: a személyes bizalom a legfontosabb, ami már az önéletrajz beérkezésekor is meg volt – látatlanban.

Talán a létszámcsökkentés lenne a legelfogadhatóbb indok ezek közül, de ezt is évek óta halják a közszolgák. Azonban az senkinek nem jut eszébe, hogy egy bizonyos létszám alá csökkenve megbénul a közigazgatás? S ezt inkább megelőzni kellene, mint megvárni. Az eszeveszett létszámcsökkentés viszont épp az ellenkező irányba mutat.

A létszámcsökkentés mellett azonban a kormány létrehozta a kormányablakokat. Személyes tapasztalatom szerint 1) ott semmit nem lehet elintézni, csak elirányítanak a megfelelő helyre, 2) az ablak kong az ürességtől, az ügyintézők saját maguk húzzák a sorszámokat, hogy a rendszer azt továbbítsa a KIM felé, hogy lázas munka folyik a kormányablakokban.

Szembetalálkozott egymással az ész nélküli elbocsájtás és a szimbolikus politizálás zsákutcája, az utóbbi irracionális felülkerekedésével.

Ady legalább vers formában közölte „Elbocsát, szép üzenetét”, de hát a Fidesz-KDNP padsoraiban is annyi művészlélek van, gondoljunk csak L. Simon László verseire, várnék egy kis rímet vagy versformát a beterjesztett egyéni képviselői indítványokban.

Legújabb meghívójában flashblogolni hívott a Táncsics Alapítvány. Egyfelől eddig fogalmam sem volt róla, hogy a flashmob mellett létezik flashblog is, másrészt: mivel „A rendezvényen részt vevők számára a Kapcsolat.hu portálon létrehozunk egy regisztrációt, azaz gyakorlatilag egy személyes blogot”, így inkább nem megyek el.

Pedig sokáig kacérkodtam a gondolattal, hisz ott lesz többek között az a Gréczy Zsolt is, akit előbb kicenzúrázott az MSZP, majd akit később Gyurcsány a szárnyai alá vett, mondván az MSZP (és kimondatlanul Puch) a kádári időkből már ismert Aczél György-féle módszert alkalmazza újra. De ott lesz a gój motorosokkal hadakozó népszavás Andrassew Iván is, akinek szintén üzent a minap Gyurcsány a Facebook-on keresztül: „A Népszava meg, amit sokra tartok és látom, tisztelem küzdelmeit, ha Fejtő hagyományát komolyan gondolja, akkor ne hagyja magát még akkor se, ha magukat nagyhatalmúnak tartó emberek vannak a telefon másik végén.” Meg hát azért mégis csak a Táncsics Alapítványról beszélünk, aminek élén Gyurcsány Ferenc áll. S ők akarják megtanítani blogolni az érdeklődőket, mert: „A Táncsics Alapítvány és a Kapcsolat.hu portál szerepet akar vállalni a baloldali politikai blogok minőségének és mennyiségének növelésében.” Vagyis: kevés balos (gyurcsányos?) blog van, és az is... Szóval, igen.

Az alkotmányozási konzultáció után a kormány újra a segítségünket kéri. 800 millió forintért minden 16 éven felüli elmondhatja: kevesebbet akar fizetni mindenért, az állam meg legyen „jó pásztor”.

 
Furcsa ez a Szociális Konzultáció. A választ személyesen Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének kell visszaküldeni, a forradalmi 1848-as postafiókcímre. Az alkotmányos kérdőívet még Magyarország Kormányának kellett visszaküldeni, de igazából az egyik sem állja meg a helyét közigazgatásilag. Ugyanis 2012. január 1-jéig mi még Magyar Köztársaság vagyunk, így a Magyar Posta – elviekben – nem tudja kézbesíteni az oly’ nagyon fontos válaszainkat Magyarország Miniszterelnökének, Orbán Viktornak.

 Másik különbség az alkotmányos és a szociális kérdőív között, hogy míg az előző elviekben névtelen, anonim teszt volt, addig ennél a mostaninál – ha teljes egészében akarjuk visszaküldeni – akkor ezen rajta lesz a nevünk, a címünk és egy titokzatos vonalkód is. Sőt, még alá is írjuk, és meg is adjuk, adhatjuk az e-mail címünket is. Ha úgy döntünk, hogy ugyan visszaküldjük a konzultációt, mert ezzel is befolyásolni akarjuk a döntéshozókat, de meg szeretnénk őrizni az anonimitásunkat, akkor a nagyon fontos 7. (Vannak, akik azt javasolják, hogy ismét lehessen fölvenni devizaalapú lakáshitelt, mert az elmúlt évek történései alapján mindenki tisztában van a kockázatokkal. Mások szerint veszélyes lenne feloldani a devizaalapú lakáshitelek tilalmát, mert újra ugyanaz történne, ami korábban. Ön mit gondol? Hogy mit gondolok? Lakáshitel, de minden más hitel felvételénél is elsődleges és legfontosabb szempontnak az előre tervezhetőségnek kellene lennie, amit gyökerestül szüntetett meg a kormány.) és 9. (Vannak, akik szerint az egyéni számla alapján kiszámolt nyugdíj megállapításánál elsősorban a munkával eltöltött éveket kell figyelembe venni. Mások inkább a jövedelem arányában állapítanák meg a nyugdíjat. Ön mit gondol? Itt pedig egészen profán módon azt gondolom, hogy a magánnyugdíjrendszert kivérezette a kormány, az állami nyugdíjnak meg nincs jövője.) kérdésre nem tudunk válaszolni; de a szintén nagyon fontos 8. és 10. kérdésnek is csak a válaszát fogja látni a feldolgozó. Ezért itt javaslom a „Nem tudom megítélni a kérdést.” opciót, ne okozzunk felesleges fejfájást.

 A vonalkódról meg csak annyit, hogy ez azzal együtt értelmezendő, hogy miután a kérdező (Orbán Viktor, Magyarország Miniszterelnöke – ugyebár) kéri az e-mail címünket is: készül a digitális Kubatov-lista! Mint a koncentrációs táborokban, itt is lesz mindenkinek egy száma, és csak az a kérdés fog elhangozni a Fidesz-székházban, hogy „A 245792169-es kire is szavazott? Nem ránk? És munkája van még?” Más értelmét tényleg nem látom a vonalkódnak.

De ennek az egész kérdőív-küldésnek sem. Magas labda ez, amit szinte minden blogger, civil szervezet és úgy en bloc az ellenzék is lecsap. Még az impotens MSZP is. Mert igen, vannak, akik azt javasolják, hogy több nyugdíjat kapjon az, akik (több) gyereket vállalt és nevelt fel, de ki ne szeretne több pénzt kapni? Ez a kérdés is körülbelül annyira értelmes, mintha mondjuk azt kérdezték volna, hogy „Legyen 25. havi nyugdíj is? Mert akkor ezután minden hónapban dupla annyit kaptok, plusz decemberben még egyet, legyen hintaló meg elemes terminátor az unokának.”

Az egész kérdőív-küldözgetés azért is bűzlik, mert ez 800 millióba került, az előző sem lehetett olcsóbb, ráadásul még az új Alaptörvényt is ki fogja neki postázni a kormány Lázár javaslata után. Egy kis matek után van 8 millió választópolgár, 32 oldalas az alaptörvény, egy oldalt pedig kb. 5 forintért lehet kinyomtatni. Ez 1 milliárd 280 millió forintba kerülne a kormánynak, minden díszkötést, összetűzést, postaköltséget kihagyva. De az új Alaptörvény ismerete (majd későbbi megtanulása – persze kívülről) minden pénzt megér a kormánynak. Régen a kincses kalendárium, meg a Biblia volt ott minden háztartásban, meg a Szabad Föld naptármelléklete a falon. Most legyen ott a Fidesz Alaptörvénye is. De figyelem, emberek! Ezt ne küldjék vissza, egyrészt nem lehet vele nyerni semmit, másrészt ez nem konzultáció, „csak” egy alkotmány, egy nemzeti alaptörvény. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy én már önköltségen kinyomtattam az új alaptörvényt, két példányban. Ha lehet, nekem ne küldjetek, kedves Fidesz! Én így szeretnék hozzájárulni az államadósság-csökkentéshez.

A kétszer 800 millió és az egyszer 1 milliárd 280 millió forintnyi kiadás mellett a kormány miért üldözi az alig 42 ezer szolgálati nyugdíjas megérdemelt nyugdíját?

Persze, aki akarja, az küldje vissza a képviseleti demokrácia jegyében kiterjesztett kérdőív-küldés legújabb gyöngyszemét, de vannak egyéb megoldások is. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) alternatív kérdőívgyűjtésbe kezdett. Elképzelésük szerint kétszáz bedobott és újrafelhasznált papírosból egy tál meleg ételt hoznának össze.

Szelektív hulladékgyűjtés, valós konzultáció, új Kubatov-lista vagy újabb porhintés?

Azt, hogy Lázár János és az ő egyéni képviselői indítványai úthengerként robognak át a jogállamon, már megszokhattuk. De hogy Balsai István, a rendszerváltást követő első szabad választások igazságügy-minisztere is – hogy kénytelen-kelletlen, azt nem tudhatjuk – a nevét adja a visszaható hatályhoz –, az még szokatlan. De van még három évünk megszokni.

Péntek, 13. Történt szerencsétlenség az ország életében tegnap. Ugyanis alkotmánymódosítást tervez a Fidesz, hogy megvonható legyen a rokkantnyugdíj, a korkedvezményes és a szolgálati nyugdíj. Vagyis: aki még nem érte el az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, de folyósítanak neki valamilyen járandóságot, attól ez megvonható lenne, mértékét csökkenthetnék, szociális ellátássá alakítanák, vagy visszairányítanák a munka világába. Abba az egymillió új munkahelybe, hova máshova! Mert aki nem dolgozik, az ... dolgozzon!

Kimondva kimondatlanul ez a törvényjavaslat 1) a rendvédelmi szervek dolgozóinak 25 éves szolgálat utáni nyugdíjazása ellen és 2) az ál-rokkantnyugdíjasok ellen irányul.

Azok az emberek, akik 25 év tűzoltás után mentek el nyugdíjba, azok az akkori, több évtized óta működő és fennálló viszonyok szerint nem követtek el törvénysértést. Így érthetetlen, hogy a Fidesz miért a múlt ellen hadakozik, miért azokat az embereket üldözi, akik tüzet oltottak, rendőrök voltak vagy épp katonaként Irakban voltak békefenntartók, eleget téve NATO-kötelezettségeinknek. Mert lehetne 30 év a szolgálati nyugdíj határa, vagy ne mehessen el egy egészséges ember rokkantsági nyugdíjba a borítékcsúsztatás után, de hozzunk erre jövőbe mutató szabályt, ne a demokrácia-ellenes visszaható hatállyal kormányozzon a Fidesz.

Ez – mármint a visszaható hatály – a 98%-os különadó elleni harcban sem működött eddig. Az Alkotmánybíróság jobb híján az emberi méltóság sérülésére hivatkozva semmisítette meg legutóbb a Fidesz törvényjavaslatát. Ezzel az Alkotmánybíróság akkora szálkává nőtt a kormánypártok szemében, hogy rögtön tizenegyről tizenötre növelték a „dobermannok” számát. Mondván, hogy „az évek során felhalmozott ügyhátralékát megfelelő időben ledolgozhassa”. Vagyis a kormánypártok szerint lassú az AB, érje utol magát. Csak épp azt nem teszi hozzá senki, hogy felesleges megnövelni a bírák számát. A jövőben, miután „lefejezték” a testületet, úgysem lesz feladata. Olcsó húsnak híg a leve. A híg testületnek pedig nincsen hús odavetve, de még csont sem, amin rágódhatna.

Az ilyen törvényjavaslatokat, alkotmánymódosításokat bárki beterjesztheti. Elfogadják, a Nemzet Tolla aláírja, Lázár kipostáztatja, vagy kérdőív lesz belőle. Három évig még ez a metódus, aztán megint jöhet újra a visszaható hatály.
Mert azt már úúúgy megszoktok; és úúúgy szeretjük!

Hosszú-hosszú évek után talán most először örül annak a Fidesz és annak Nemzeti Egységkormánya, hogy mind a mainstream médiában, mind a blogoszférában minden Gyurcsány Ferencről szól.


























 

A Demokrata Pártjáról, az előmelegített bársonyszékéről, az elcsépelt mondatairól szól minden manapság. Nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk Ferenc testvérről. De komolyan: érdekelhet bárkit is, hogy miközben „Feri segít”, közben még a Magyar Nemzetet is bepereli? Vagy az, hogy Kálmán Olgával miről diskurál? Érdekel bárkit is komolyabban, hogy Gréczy Zsoltot eltávolította a médiatörvény ellen korábban hangosan üvöltő, egészen Brüsszelig elmenő MSZP-fan stop.hu és a Népszava? De talán azt is kibírnánk, mert Mohácsot és Trianont is kihevertük, ha Dániel Péter (aki Gyurcsány-ellenes nézetei miatt kitagadta Nyári Zsoltot.) bejegyzéseit nem olvashatnánk nap mint nap.

De – mint mondtam – örül a Fidesz. A lövészárokban mára védekezésre kényszerült kormány támadói tárat cserélnek, és talán másfelé fordítják puskacsövüket. „Jujj, mit csinál ma a Feri?” ,s rögtön egy bukott politikusra figyelnek. Közben arra senki sem figyel, vagy kapja fel a fejét, hogy a KDNP kapta meg az oktatáspolitikai sarkalatos törvénnyé tételét, így egyből fel is szólították a kereszténydemokraták Pokornit, hagyja abba, fejezze be az aknamunkát. Az aknamunka legyen Hoffmann Rózsa feladata! Ő úgyis olyan jól csinálja az aknázást, a Corvinust is sikerült aláaknáznia.

De a hattyúdalt kornyikáló Gyurcsány biztos megpróbálja majd a korrekt, arányos és jogállamépítő választási törvény narancsba borulásakor is valami Blikk-szintű, null-hírértékű, általa kreált hírrel a maga irányába tematizálni a közvéleményt.

Így is a fejünk fölött, a választópolgároktól hermetikusan elzárva kormányoz Orbán és csapata – mi lesz, ha újra jön a szuttyos csirke és a madártej!

Mióta a vakmerőség (vakság?) és a retorika mellé a gyufásdoboznyi, de jól retusált, maradék erejét és hitelességét is összevakarta a volt miniszterelnök, egyszerre került le a politikai napirendről Gyöngyöspata és a rendvédelmisek tüntetése. És ennek pont azok örülnek a legjobban, akik elindítói voltak, de megakadályozói is lehetnének mindennek. Pintér „két hét alatt rend lesz” Sándor magára, ill. a nemzeti radikálisokra hagyta Észak-Magyarországot, mert Horn Gyula óta mindenki, így Pintér is tudja: „ami itt van, az nem közbiztonság.” A tűzoltók, a rendőrök, a katonák és a BV-sek pedig kit érdekelnek, ha egyszer ott van a TEK? A zembereknek meg kell érteniük: nekünk a terrort kell elhárítani, nem közbiztonságot teremteni!

A hattyúdal árnyékában mindent lehet, mert a hattyú nagy és fehér a rákent cukormáztól, az árnyék pedig kicsire összehúzta magát, miközben narancsos-feketés színben „pompázik”.