Egyre többször és több helyről hallani azt, hogy az egykulcsos adó eltörlésével többletbevételhez juthatna a kormány, ami a gazdasági szabadságharc közepette, és egy „harcos ősz” előtt nem jönne rosszul a költségvetésnek.
Az MSZP és Szanyi Tibor régóta hangoztatja a két kulcs (a gazdagabbak számára 25%-os) bevezetését, míg Vágó Gábor, az LMP szóvivője a szeptember eleji Orbán beszédre reagálva mondta azt, hogy a miniszterelnök „legyen olyan bátor és határozott, hogy belátja, a kormány gazdaságpolitikájának zászlóshajója, az egykulcsos adó zátonyra futott” – így azt vissza kellene vonni.
Matolcsy professzornak és csapatának egyik első intézkedése volt az egykulcsos adórendszer bevezetése, mert azzal több pénz marad az embereknél, nő a fogyasztás, beindul a gazdaság motorja. Ebből a három feltételezésből egyik sem jött be. Az emberek (de sok a zemberek közül is) kevesebb pénzből gazdálkodnak, a második negyedéves gazdasági növekedés az elsőhöz képest 0%-os volt, és nincs az a Szíjjártó Péter, aki ebből az adatból kormánya számára pozitív hírt generálna. Igaz, nincs az a Szíjjártó Péter sem, aki ebből az adatból ne azt hozná ki, hogy Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai a hibás.
Vagyis: megbukni látszik megbukott a kormány gazdaságpolitikája. Naponta olvasni ezt a mondatot, de amíg Orbán csak hozzá hű közgazdászokkal egyeztet, addig esély sincs a változásra. Mert ki merné megmondani Orbánéknak, hogy bukta az egykulcsos adó? Járai Zsigmond, Bod Péter Ákos, vagy valaki az OTP-től? Örülnek, hogy közel lehetnek a fazékhoz, eszük ágában sincs ellentmondani. Az egyik ilyen találkozó után Matolcsy elmondta, hogy: „ritka egyetértés volt a jelenlévők között” és „Magyarországnak meg kell védeni az elmúlt egy év gazdaságpolitikai eredményeit”. Ezek között említette a professzor az államadósság-csökkentést és az egykulcsos adót. Egyfelől már nincs magánvagyon, amit einstandolni lehetne, másrészt jelentkezzen az, aki érzi a 16%-os szja pozitív hatásait. Csányi Sándor és Demján Sándor kérjük, ne jelentkezzen, nekik el hisszük. De: „a közgazdászok mind egyetértettek abban, hogy nem szabad megszorító csomagokkal sokkolni a lakosságot.” Biztos eredményes volt akkor a megbeszélés.
Viszont ha már Csányi és Demján urak szóba kerültek, nem lehet szó nélkül elmenni az egyik legújabb gazdasági ötlet, a szolidaritási adó mellett. Tiszta sor, hogy amíg Fidesz-kormány van, addig marad az egy kulcs, mert a változtatás szerintük meghátrálás és óriási öngól lenne, de pénz az meg nincs. Így attól kellene elvenni, akinek még van – gondolhatják a Fidesznél. Soros György egyből jelezte, jó ötletnek tartja a kezdeményezést, mert „most az alacsony keresetűek terheit kell csökkenteni, és a jómódúakat kell erőteljesebben adóztatni.” S Amerikában is jó ötletnek találta, amikor Warren Buffet előállt ezzel. Mert ami Amerikában működik, az biztos itthon is. Az ötlet egyébként Pálffy Istvántól származik (aki kijelentette, hogy semmilyen egyeztetést nem tart szükségesnek az ügyben...), de szolidaritási adó volt már Magyarországon, 2007 és 2009 között a leggazdagabbak 4%-os különadót fizettek, évente összesen 20-25 milliárdot az államkasszába. Most 100 milliárdos a lyuk.
Viszont a szolidaritási adó is egyfajta progresszív adózás, amit hónapok óta szorgalmaz(na) az ellenzék, csak az sokkal jobban hangzik és a harcos őszhöz sokkal jobban illik, hogy fizessenek a gazdagok.
Bankadó, chipsadó, szolidaritási adó – de: nem lesznek megszorítások!
