A választási eljárásról szóló törvény tervezetével több szempontból is az őszi ülésszak egyik legfontosabb törvényjavaslatát nyújtotta be a fideszes Lázár János, Kósa Lajos és Dr. Vejkey Imre.
Már áprilisban kiderült, hogy a választási rendszert a Választásról szóló törvénnyel együtt egésszé tevő jogszabály idén születik meg, és azóta újabb és újabb részletek szivárogtak ki. Ezek közül főként az előzetes regisztráció elképzelése váltott ki nagy visszhangot az ellenzék és a média részéről – elég, ha csupán a Demokratikus Koalíció éhségsztrájkjára gondolunk. A törvényjavaslat benyújtása előtt az is kiderült, hogy a jelöltállítás rendszere is változhat, a jelölő szelvényeket más szisztéma válthatja.
A parlamenti vita
Az ellenzéki pártok más-más stratégiát választottak, hiszen az MSZP csatlakozott a tárgyalást bojkottáló DK-hoz, az LMP, a Jobbik és a szocialista Szanyi Tibor viszont részt kíván venni a vitában. Meg kell jegyezni a jövőre nézve, hogy 2014-ben a szocialisták és a Gyurcsány Ferenc körül alakult új párt olyan választási eljárásban lesznek szereplők, amelyet az azt magába foglaló alkotmányos kerettel együtt elutasítanak. Olyan formáját választották a protest magatartásnak, mellyel a számukra rendelkezésre álló utolsó lehetőségről, a szimbolikus „nem” gomb megnyomásáról mondanak le. A potenciális meggyőzhetőség hiányának ürügyén a távolmaradás eszközét alkalmazni éppen a választási eljárási törvény elfogadásakor olyan érdekes helyzetet teremt, melyben a következő választáskor az alkotmányos rendszer számos elemét elutasító pártoknak el kell fogadniuk annak szabályait ahhoz, hogy a versenyben részt vehessenek, esetleg hatalmat szerezzenek.
Az ilyen és ehhez hasonló esetekben a különböző politikai taktika és a törvény tartalmát érintő különböző elképzelések mellett látványosan megmutatkozik a baloldali pártok egymáshoz fűződő viszonya, illetve ez esetben az, hogy az LMP nem szívesen kerül egy platformra Gyurcsány Ferenc pártjával.
A releváns tartalmat tekintve
A tervezet a várakozásoknak és bejelentéseknek megfelelően tartalmazza az előzetes feliratkozást, vagyis a választói névjegyzék a választópolgárok önkéntes bejelentkezése alapján áll majd össze. Az országgyűlési választásokra bejelentkezők szeptember elsejétől a szavazás napja előtti tizenötödik napig kérhetik felvételüket a listára, amivel egyben a következő önkormányzati és EP-választásokra is regisztrálják magukat.
A korábbi törvény szerint az állam által összeállított névjegyzékben szereplők rendelkeztek a választás jogával, ezen változtathat a mai napon benyújtott választási eljárási törvényjavaslat. Korábban problémát okozott, hogy a szavazás előtti nap 16 óráig lehetett átvezetni a névjegyzékben a hibákat, mert a kimaradó intervallumban a választásra jogosultak közül elhaláloztak, akik ennek ellenére szerepeltek a névjegyzékben. Problémát okozhatott eddig az is, hogy a választópolgár épp a szavazás napján vált nagykorúvá, így jogosulttá, a mostani eljárási törvény e tekintetben is rugalmas. A névjegyzéki hiba standardja körülbelül – többek között ezekből a hibalehetőségekből kifolyólag – eddig 0,5% volt.
A korábbi ajánlószelvény-rendszerhez képest megengedőbb módon 200 ajánlás szükséges egy egyéni jelölt állításhoz, így a kopogtatócédulák kora lejárt. A feltételeket illetően: az országos lista állításának feltételeit már a választójogi törvény is rendezte, minimum 27 választókerületben kell egyéni jelöltet állítani. Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni.
Módosításokra ugyan a vita utolsó fázisában is lehet számítani, viszont a törvény alapszerkezetén aligha lesz érdemi változtatás.
Yankee Z és FlickL
EDIT: Az MSZP mégsem bojkottálja a vitát, részt vesz a törvénytervezet parlamenti megtárgyalásán.