Egyre inkább úgy tűnik, hogy Bajnai Gordon már csak valami csoda folytán válhat a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjévé. A tavaly októberben berobbant Együtt 2014, amely akkor még a rajzolódó ellenzéki összefogás motorjának látszott, néhány hónap (hét?) múlva Mesterházy Attila egyszerű szekértolójává válhat. Bajnai ugyanis hiába hitette el a baloldali véleményformáló értelmiség jelentős részével, hogy egyedül ő alkalmas Orbánnal szembeszállni, az MSZP választmánya egységesen Mesterházy mögött áll. Az LMP elvesztésével (vagy inkább meg nem szerzésével), és Mesterházy kivárásával behozhatatlan hátrányba került a Bajnai-gárda, ez pedig már áprilisban, az Együtt-MSZP megállapodáskor sejthető volt.

(forrás: nol.hu)

De mire várnak akkor, ha eldőltnek látszik a miniszterelnök-jelölt személye? A józan ész azt diktálná, hogy minél előbb döntsék el, kinek a vezetésével próbálják meg leváltani az Orbán-kormányt. Ahogy telik az idő, úgy lesz egyre hiteltelenebb a nagy reményekkel indult olajfa-koalíció, és lassan már tragikomédiába torkollik az egész egyeztetés-sorozat. A színfalak mögött azonban a nyilvánosság felé nem kommunikált érdekek is mozgathatják a szálakat. Háromféle forgatókönyvet tartok lehetségesnek:

    1. Egyszerűen csak várnak őszig

Nyáron uborkaszezon van a politikában is, nincs parlamenti ülés, jobb híján pedig mindenki Lázár János szakállával foglalkozik. Egy ilyen ingerszegény közéleti környezetbe nem igazán lehet „berobbanni”, pedig nagy szükségük lenne egy ilyen politikai momentumra. Ősszel viszont kampánystart, a választópolgárok visszatérnek mindennapi életükhöz, és elérhető közelségbe kerül a 2014-es választás. Talán csak erre várnak.

      2.  Az Együtt-PM esetleg kilépne az összefogásból

Ez már jóval érdekesebb forgatókönyv: az MSZP-ben talán érzékelik, hogy Bajnaiék egyszerűen otthagynák az összefogást, ha azt Mesterházy vezetné. Hisz az Együtt-PM egyértelműen Bajnai személye köré épül, az elkeseredett hazai közélet egy része szinte messiásként várta, hogy visszatérjen, és leváltsa Orbánt. Karácsonyék pedig ehhez csatlakoztak, és nem Mesterházynak szeretnének plakátolni. Így ha hivatalossá válna, hogy a szocialista pártelnök nyerte az „előválasztást”, talán mégis inkább külön indulnának, semmint hogy az MSZP alárendeltjeként veszítsék el a választást.

A nagy taktikus Mesterházy talán addig akarja húzni az időt, azt várja, hogy az Együtt-PM már ne merje megkockáztatni a különindulást. Bajnaiék kiválása ugyanis az MSZP elfogadottságának is nagyon rosszat tenne, hiába próbálják pártjukat függetlennek és erősnek beállítani, amely mögé besorolhat a többi „kispárt”.

      3.    Egyikük sem akarja vállalni a miniszterelnök-jelöltséget

Nem túl valószínű, de érdemes eljátszani a gondolattal: talán sem Mesterházy, sem Bajnai nem akarja biztos vereségbe vezetni az összefogást. Az ugyanis egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a választásokon nem lesznek képesek a bizonytalanokat tömegesen megszólítani. (Ők inkább az LMP-re adják majd a voksukat, ha egyáltalán elmennek szavazni. Persze ehhez az is kellene, hogy az LMP életjelet adjon magáról a kampányban.) És még egy szempont: aki most választást veszít Orbánékkal szemben, az 2018-ban nem lesz politikai tényező egy esetleges ellenzéki alakulatban. Az előválasztáson most alulmaradó politikus pedig könnyen a 2018-ra talán ténylegesen összeálló szövetség élén találhatja magát. 

(forrás: MTI)

Hogy milyen érdekekről van szó valójában, arra talán sosem kapunk választ. Nemsokára azonban legalább az eldől, hogy ki nyerte a belső harcot, és ki vezeti ebbe a szinte megnyerhetetlen csatába a baloldalt.